Behozom magam, behozom magam, meg az axn-t, mondogatom, mert túl könnyedén ment az előző hogyvolt megírása, kicsit nyögvenyelős a mostani. Nem mintha ebből a szemszögből érdemes lenne sorozatot forgatni, de a hv-író dolga akkor könnyű, ha nincs sok szál egy epizódban és legyünk őszinték, nézni se jó, ami hol ide-hol oda kapkod. De egy pillanatra ugorjunk vissza az előző rész végére, ami akkora wtf volt, mint az első rész vége, sétáló ember az ájultak között és múltból jövőbe köszönő fickó egy vhs felvételen, az kell nekünk, nem csillagtetkós hülyegyerekek. Három évvel ezelőtt kezdünk, Mark egy mellkasi lőtt sebbel ücsörög a felesége munkahelyén, ami ugyanaz a los angelesi kórház, mint jelenleg. Olivia ki van bukva (ne lám, az általános állapota sem változott három év alatt), hogy Szépfiú a tűzvonalban ugrándozik, amikor már gyerekük van és családjuk. Mark simán hajlandó lenne emiatt áthelyezést vállalni a Terrorelhárítókhoz, hogy csak az elfogyasztott burrito és fánk mennyiség miatt megemelkedett koleszterinszintjén kelljen aggódni, szép tőle. Ehhez képest a jelenben bepakolja a kiccsaládot az autóba, ő meg bejelenti, hogy elköltözik Wedeckékhez. Mégsem a család a legfontosabb, mégis inkább az a jövő kell, amit látott - a nyomozás közepén kiskirálykodva, a családja nélkül. Megpecsételésül Charlie felhúz a csuklójára egy ugyanolyan karkötőt, amit egyszer már elégetett.

Bent az irodában Wedeck, Demetri és Mark ül a képernyő előtt és a szomáliai felvételt nézik, mert a köszönésen túl is van még. Dyson Frost egészen meglepő dolgokat mond és a technikai vizsgálatok alapján a kazetta valódi. D. Gibbonsnak állítása szerint eddig többszáz kitekintése volt már és kapaszkodjunk meg, életének legtöbbször március 15-én van vége (ez nem csak azt jelenti, hogy minden bizonnyal összefügg Demetri halálával az ő halála, hanem azt is, hogy már az is bizonyos, hogy nem csupán egy féle jövőképet láthat az ember, tehát nincs kőbe vésett sors, satöbbi, satöbbi). Amennyiben megtalálják és megnézik ezt a szalagot - mondja Frost - úgy a 2010-es globális ájulások valóra váltak, majdnem találkoztak Utahban és a következő lépés Mark Benfordé. Egészen úgy érzem, mintha adrenalint termelne a szervezetem, ilyen se sokszor fordult még elő ezalatt a sorozat alatt. Mi lehet Mark következő lépése? Wedeck szerint nem csupán megtalálni Frostot, hanem a következő ájulósdiról is nyomozni. Simon és Simcoe pár szobával arrébb egészen hasonlóról beszélgetnek: Lloyd közelebbről megvizsgálta a kitekintésében tükörre írt képletet, már amennyire emlékszik belőle és rájött, hogy az nem más, mint az NLAP-ban végzett számításaik megfordítása. Valószínűleg tehát azért beszéltek telefonon április 29-én, mert mindketten ugyanazon munkálkodtak: egy újabb kitekintés megakadályozásán.

A következő percekben viszont nem adrenalint, hanem agyfaszt kap az ember, mert az eddigi kutyanézésen és képek gombostűre bökésen kívül másra nem képes Mark nem csupán értelmet kezd tanúsítani, de zsenialitást. Bár Demetri 1990 és az állítólagos halála óta nem talált semmi nyomot Frostról, itt van nekünk Szépfiú, aki úgy göngyölíti fel az ügyet, hogy forgatókönyvíró legyen a talpán, aki ilyet kitalál. Adva van egy tizenéve történt sakkparti, Frost ellenfele egy Ian McKinnon nevű fickó, aki jelenleg San Fransiscoban él és nem kíván D. Gibbonsról egy szót se szólni Szépfiúnak a telefonba, amikor az felhívja. Node. Node Mark nem hagyja annyiban és utánanéz az utolsó partinak kettejük között és a lépések időtartama igencsak furcsa: vagy kettő, vagy négy másodpercig tartanak Frost részéről. 3 játszma, 50 lépés és Mark rögtön rájön (Demetrivel együtt), hogy ez Morze-kód lesz, csak nem betűk, hanem számok. Öt kódjel egyenlő egy számmal, ötven kódjel egyenlő tíz számmal, tíz szám egyenlő egy telefonszámmal. 3105550121, tárcsázza Mark és egy üzenetrögzítő kapcsol be, D. Gibbons melegen gratulál és egy üzenetet vár. Mark hagy is egyet: találkozzunk hatkor a forgó óránál a nyugatiban, népszabadság, sárga rózsa most maga jön, Frost.

Keiko ez idő alatt sokkal kevésbé izgalmas dolgokat művel. Ül abban az étteremben, ahol Bryce várja őt a kitekintésükben, olvas és éhezik, mert se munkája, se pénze. A pincérnő felajánl egy felszolgálói állást - feketén is, ha Keikonak nincs munkavállalásija, de az visszautasítja, mondván nem azért jött L.A-be, hogy sushit áruljon. Nem, hanem hogy minden belépőre izgatottan felkapja a fejét és ahogy csilingel a csengő az ajtó felett nyitáskor, úgy rázza meg a fejét mindenkire, aki nem Bryce. Hogy is lenne Bryce, amikor az épp kemoterápián ücsörög, ráadásul Nicole ül mellette. Flörtölnek, randiznak és közben hangsúlyosan állítják, hogy ők csak barátok, ah, francokat. Másnap Mark Szomorú Szamurájjal San Fransiscoba megy, de mire odaérnek, már csak helyszínelőket és egy hullazsákot találnak, benne a kétszer tarkón lőtt McKinnon. Ez nem csak Frost miatt jelent szopást, hiszen Ian volt hozzá a legjobb nyomuk, de ami talán nagyobb baj, hogy a dolog nem jelent mást, minthogy a tégla (aki miatt nincs több nyomuk D. Gibbonshoz) a saját csoportjukban van. Ezt vitatja Vogellel Szépfiú és hümmögnek nagyokat: dinamittal készülnek kirobbantani az árulkodó láncszemet.

Másnap reggel egy rakás ballonkabátos vonul az FBI épületébe Vogel után és még Wedecket is bezavarják a konferenciaterembe, ami miatt kissé ideges lesz és telefonálni akar, de Vogel elveszi a telefonját. Nincsenek kimenő hívások, nincs semmi, csak a konferenciaterem, mert meg kell találni a téglát, aki ezek szerint Wedeck is lehet. Mark a kuckójából lesi az egészet, ahogy Demetri után Simont is bekísérik, miközben a háttérben poloskát keresnek minden ficakban, lámpában és telefonban. Szépfiún kívül tehát nyolcan tartoznak a csoportba és ebből ötöt ismerünk behatóan: Wedeck, Janis, Demetri, Vreede és Marcie. A hobbit is ott ül, de igazából csak dísznek. Miközben a teremben izgatottan várják a fejleményeket, Mark irodáját is átfésülik és aki keres, az talál bizony. A klaviatúra M betűje alatt egy hangra aktiválódó poloska. Az első kihallgatott túsz Demetri, de nem azért, mert rá gyanakodnának, sőt, de a tégla jobb, ha azt gondolja, mindenki gyanús. Gyanús Curdy ügynök is például, aki személyes fájljaihoz nem adta meg a jelszót, mert Warlocks of Avalont játszik. Ezért tart itt ez az ország. A következő Vreede lesz, de előtte még hőzöngenek egy sort a fogvatartottak, Simon pedig mindenkinek beszól. M, mint Mark vagy Marcie, mondja, aztán kiengesztelésül némi cukrot adna a csaj kávéjába, de az anélkül issza. A hobbit meg a romantika...

Az irodán kívül viszont pörög az élet, Keiko eltéveszti a házszámot és a latin negyedbe téved, ahol életerős tetovált férfiak autókat ugráltatnak a hátsó kertben. Kivéve egyet, aki az autó alatt fekszik és szitkozódik, aztán Keiko láttára elküldi őt a koreai negyedbe, de az ellenkezik, mert ő japán. És egyébként is, nem útvonaltervért szólította meg, hanem hogy ő mászhasson be az autó alá, hogy megtekintse a hidraulikát. A fickónak gondolom mindjárt orgamusa lesz, egy csinos pipi, aki ért a kocsitunninghoz. Janis annál kevésbé érzi jól magát, mivel ő következtik Noh és Vreede után. A legfontosabb kérdés, hogy míg három év alatt kétszer, úgy az utóbbi időben 13-szor volt távol az ő szeretett irodájától és ebből csak nyolcszor volt megtermékenyítő túrán. Hol volt a másik öt alkalommal? Nehezen, de kiböki, hogy a kapott lövés óta kissé gyanakvó lett és utánanézett pár dolognak. Marcienak van egy igen beteg féltestvére egy igen drága kórházban. Három hónappal ezelőtt egy névtelen ötvenezer dolláros átutalás érkezett a haldokló ápolásáért. Janistől pöppet furcsa ez az egész, ennyire egyértelműen megnevezni valakit, vagy csak nekem?

Olivia Charliet elviszi kicsit búfelejteni valami vurstliba és nem lehet nem észrevenni már az első pillanatban, hogy egy délceg fickó követi őket. Ott van a mólón, az óriáskeréken és a körhinta mellett mondat magának jövőt egy gép segítségével. Olivia egyre idegesebb és menekülni kezd, de a hullámvasútnál utoléri őket az ember és kiderül, hogy Mark küldte, ő is ügynök, a biztonságukra vigyáz. Anyámborogass, micsoda váratlan fordulatok. Mark eközben Demetrinek önti ki a lelkét arról, hogy elköltözött, de a munka, a munka mindenekelőtt - mielőtt Szomorú Szamuráj vállára borulva elsírná magát, inkább újra Marcie-ra térnek vissza. A nyakán hatalmas póktetkóval rendelkező Emil beviszi Keikot a tunningtelephelyre és munkát ad neki - persze feketén. A többi izomtömb egyből ráugrana a friss húsra, de Emil bevédi a lányt, aki oly bájosan integet, mint egy Maneki Neko, aztán nekiáll több lóerőt rakni egy kocsiba. Olivia a kórházba megy a vidámpark után, ahol Simcoe találja meg egy kérdéssel. Kéne neki az a képlet, ami a tükörre van írva és reméli, hátha doktornéni emlékszik belőle olyan részletre, amire ő nem. Láss csodát, emlékszik, C2HBrCIF3, azaz Halothane, egy érzéstelenítő képlete, ez pedig Lloyd szerint arra utal, hogy egy kvantum-összefonódással kapcsolatos szerkezet az a bizonyos QED. Simcoe elnézést kér, amiért megint zavarta, Olivia savanyú arccal megbocsát. A férje és a leendő szeretője ugyanazzal van elfoglalva és az nem ő.

Keiko este magávalviszi újdonsült barátját az étterembe. A srác egyre vágyakozóbb pillantásokat vet és teljesen elérzékenyül a szív, hogy látja, esélye sincs Keikora, aki egy vadidegenbe szerelmes. A lány megkérdezi, Emil mit látott a kitekintésében, de az nem sokat mond, csak hogy valami nagyon mást, mint Keiko. Ajjaj. Eközben a másik wannabe szerelmespár az utcákat rója valami kajáért. Meg is állnak egy étterem előtt, hogy elolvassák az étlapot, de Bryce nem sushira vágyik, hanem Nicole-ra, le is kapja rövid úton. Nicole megrémül, mert szerinte Bryce egy másik nőre gondol smár közben, pedig lófaszt, kisanyám, a doktorbácsi már epizódok óta beléd van zúgva. Gyorsan elmenekülnek hamburgert enni, úgyhogy nem látják meg Keikot, ahogy szakét tölt Emilnek az étterem előtt, ahol eddig álltak. Másnap reggel Emil némi másnapossággal és Keikoval, a csaj meg az autóval foglalkozik, mikor egy csapat fegyveres ront be a műhelybe. A bevándorlási hivatal az és munkavállalási nélkül melózókért jött és Emil Guterriezért, mert feketén dolgoztatott. Viszik a sok kivarrt faszit és köztük Keikot. A japán jókislány rabszállítóval húz el Bryce orra előtt, aki Nicole üzenetrögzítőjének vall szerelemet a kocsijában ülve.

Demetri és Mark még mindig Marcie ügyei után kutatnak, immár 36 órája. Szomorú Szamuráj a biztonsági felvételeket nézi, ahogy a csaj szünetet tartva kávézik az iroda előtt. Mark, ez a zseniális, vagy autisztikus, vagy nem is tudom minek nevezzem tüneteket felvonultató Szépfiú azonnal észreveszi a bizonyítékot. 2009.10.09. Marcie, aki cukor nélkül issza a kávét, cukrot tesz a termoszba és Utahban D. Gibbons tudja, hogy jönnek. 2009.10.30. cukor, kávé, Washingtonban megtámadják őket, Los Angelesben Janist. Mark és Demetri jelentőségteljesen odapillant a konferenciateremben álló Marciera, aki leveszi, mit jelent az egész, pillanatok alatt elveszi az egyik őr fegyverét, lelövi, majd az irodából menekülve ki tudja hány embert gyilkol még meg. A bejárat elé egy feketébe öltözött motoros száguld, Marcie felkapaszkodik, de Janis egy másik kijáraton át kiszaladva lelövi a motorost, így az egész kiscsapat beleszáguld a szökőkútba. Némi közelharc és Marciet bilincsbe teszik. Ki volt a motoron? Nem tudjuk meg, az úristenit. Kis idő elteltével Szépfiúnak csörög a telefonja és a vonal másik oldalán maga Dyson Frost beszél, mert most, hogy a tégla megkerült, már szabadabban kerülhetnek kapcsolatba. Aztán leteszi.

Az utolsó pillanatokban még leolvad az arcunk, Simon kíséri az autójához Janist és udvarol, cserébe Szimpatikus Barna felhozza Frost boncolási jegyzőkönyvét. Simon aszerint igencsak vadul próbálta meg újraéleszteni nagybácsikáját és Janis ezt nem veszi véletlennek, inkább gyilkosságnak. Üzenetet akart küldeni ezzel a hobbit - és az üzenetet vették. Mivel ez egy szájbarágós sorozat, még kimondja Simon: wow Janis, akkor te is tégla vagy! Micsoda észjáték.