Utazó érkezik a Kelownáról. Jonas Quinn visszatér, de úgy néz ki, mint aki feladta a politikai karrierjét és visszament a gimibe menőcsávót játszani. Azért jött, mert szarban a haza. Az egykor a bolygót uraló goa’uld kutatási adatait tartalmazó kristály elemzése során arra a megállapításra jutottak, hogy az egyedüliként náluk található naquadria természetes folyamatok helyett „isteni” közbeavatkozás eredménye. A kukac valamilyen módszerrel elindított egy folyamatot, aminek következtében a földben lévő nyers naqahdah telepek jelenleg is átalakulnak. A gond az, hogy a reakció hamarosan elér egy nagyobb réteget, ami az adott mélységben uralkodó nyomás és hőmérséklet, valamint a naquadria instabilitása miatt azzal fenyeget, hogy felrobban, megsemmisítve a bolygót. Vagyis ingatlant mostanság nem érdemes venni arrafelé.
Carter rövidesen már a Kelownán töri a fejét, és rájön, hogy Jonas hülye frizurája valószínűleg divatot teremtett odaát, mivel az asszisztensnőjének, Kianna Cyrnak pont olyan feje van, csak neki jobban áll. Lényegi információ, hogy a világvége csak hetekre lehet, de az időpont a gasztronómiai módszer (értsd: hasraütésre bemondás) hiányosságaiból fakadóan nem igazán pontos. A Parancsnokságon eközben vendégül látják Langara – a bolygó új neve – egyesített vezetőit, hogy lehetőséget ajánljanak egy részleges áttelepítésre. Azért csak részlegest, mert egy iparosodott civilizációt nem lehet kompletten dobozba pakolni és áthurcolni a kapun. A tiraniai és andari-i politikusok azonban először nem fogják fel, hogy az egész bolygó sorsa forog kockán. Mert bár a robbanás valószínűleg Kelowna határain belül marad, a felkavart por miatt nukleáris tél köszönt be.