Nem várt külső aktiválás. A CSK-1 jön haza menetrenden kívül, és a kapun átsüvítő lövések alapján nem új barátokra leltek. Mindenki rendben átér, sőt még egy az üldözésbe belefeledkezett jaffa is átszalad a nyomukban. Pechére, mert ideát a fél amerikai hadsereg várja rángatózó ujjal a ravaszon. Rendesen ki is lyuggatják, de előtte még ő is bele ereszt egy lövést Teal’c hasába, aki ki is terül a csarnok padlóján. Azonban a feje még szinte nem is koppant, Frasier doktornő már kinőtt a földből, és kezdi az újraélesztést.

Sikeresen visszarángatja a kopasz embert erre az oldalra, akinek az a szerencséje, hogy Junior már nincs a hasában, mivel a lövés pont a kukactartó erszényt érte. Így azonban a gyógyulás is tovább fog tartani. Carter és Daniel jelentik a tábornoknak, hogy Ba’al katonái támadtak rájuk, aki mostanában azon van, hogy többségi tulajdonos legyen a bolygóközi ingatlan piacon. A feladattal pedig elég jól halad, mióta a kezére játszották a Rendszerurak Egyesült Szövetségének seregét.

Hammond és Carter nagyon sietnek, valaki behatolt a bázisra, ráadásul O’Neill belépőjével. Ja, és úgy 15 éves. Nevén nevezi Cartert, még kávét is hozat magának egy őrmesterrel, de Sam anyai ösztönei előtörnek, és elkezdi tölteni a lelkifröccsöt, hogy kisfiam, jó hosszú szobafogság jár azért, ha katonának adod ki magad. De a srác érzi a kamaszkort, és közli, hogy nem adta ki magát senkinek, ő maga O’Neill. Biztos ami biztos, kávé helyett csak forró csokit kap, de bizton állítja, hogy tegnap este bevágott bár burritot, megivott egy sört, és így ébredt fel. Úgyhogy essünk túl ezen, vigyék Fraiserhez, és hozzák helyre.

Megjönnek a többiek is, Daniel konkrétan a hasát fogva röhög a padlón, hogy ez mekkora vicc. De MiniJack bebizonyítja: Sam egyszer egyesült egy Jolinar nevű tok’rával, akik az életét adta érte. Daniel nemrég még egy másik létsíkon repkedett, de nem volt csapatjátékos, így kirúgták az Oma fan klubból. Teal’c és Bra’tac pedig elvesztette a kukacát, és azóta tretoninon élnek. Carter szerint talán mégis ő az, de Hammond furcsállja, hogy csak úgy 30 évet fiataladott egy este alatt. Daniel közli, hogy volt már furcsább is: egyszer megöregedett, egyszer ősember lett, sőt valamikor testet is cseréltek. Na jó, teszteljünk.

Előző részek tartalmából… Julieval közlik a TMUs ajánlatot, megint költözésveszély van. Tyra megemészti hogy Mrs Taylor szerint neki fősulin a helye, Waw közli Smashel hogy mániákus depis, Tim pedig megkedveli a szomszéd kissrácot majd az anyját is, Jason kiakad azon hogy edző Taylort pereljék, és már bizonytalan hogy akarja e a házasságot Lylával. A focipályai sörözésen Matt parázik a középdöntő miatt de majd Jason ad neki pár tanácsot.

Reggel van, Tim Judy ágyában ébred, csak lesik egymást boldogan. Edző neje és Edző lánya a TMU esélyekről vitáznak, Julie szerint szívás, és Mattel sem beszélheti meg, Tammy szerint no para, még nem hivatalos…Taylor vezet a stadion felé, egy parkban meglátja Jasont ahogy irányítói különedzést tart Mattnek. (szép dolog ez tőle, főleg hogy ma lesz egy egyeztetés az ügyvédfalkával). A rádióban Sammy Meade sporthírei, két nap a középdöntőig a brant-i Vikingekkel, és miután megvan a győzelem (hát hogy is lenne más ugyebár ?) akkor Állami Döntő, valószínűleg a West Cambrai-al. Itt derül ki hogy régi ismerősünk Vudu Tatum mégsem ment Luisianáig, hanem West Cambraihoz szerződött, és azóta az ő irányításával ritkítják a kelet-texasi gulyát.

Dave bánatosan kullog bele az éjszakába. Szomorúan konstatálja, hogy az Edie-vel való szakítás nemcsak a házasságának, de az alaposan kitervelt bosszújának a végét is jelenti. Mit ad isten, épp belefut a kukái körül sertepertélő Mike-ba. Delfino mély együttérzéssel hallgatja szomszédja sirámait, és egyből érzi, eljött a pillanat, és végre meghálálhatja, hogy a local hero kimentette a tűzből. Mire a szerencséjén elképedt Dave észbekap, Mike már be is cipelte a csúnya-rossz bácsi bőröndjét a házba.

Dylan szeretné, ha az anyja hozzájuk költözne, és a téma kapcsán Katherine finoman puhatolódzik kicsit Mike-nál közös jövő, közös tervek, közös bármi ügyben. A Kockásinges Embert váratlanul érinti az egész, és gyáván megfutamodik az egyenes válaszadás elől. Katherine megorrol, így a rész további eseményeitől fejfájásra hivatkozva távol marad. Mike-nak hiányzik, és bevallja Dave-nek, hogy beleszeretett, csak épp nem akarja elválasztani a lányától és az unokájától. Dave tesz a romantikus rizsára, de a lényeget fogja: ha Mike Delfinonak fájdalmat akar okozni, talán nem is Susant, hanem Katherine-t kell bántania. A párocska békülése után, meg már biztos benne.

Ha már az első részt úgy kezdtük, hogy Mikey meséli a történetet, akkor illik az utolsó részt is ezzel kezdeni, és ez egy nagyon illemtudó sorozat. Tehát Mikey elmondja, hogy ki hol tart éppen az életében. Na, akkor vegyük végig mi is! A Babylonnak annyi, Ted megtalálta Tedet, Linds és Mel csomagolnak, Brian és Justin pedig a szabónál próbálgatják az esküvői öltözéket. Mikey, Ben és Hunter ismét család lett, és nagyon jól megvannak. Főleg, hogy még az Emberi Jogok Bizottsága Mikeyt akarja. Közben Emm a kondiban izzad, és aránylag jól van, ahhoz képest, hogy nemrég szakított a futballistennel.

Előkerül Teddy is, de Emm marha pipa rá, mert amióta megtalálta a másik felét, a barátokat olyan szinten tojja le, hogy az nem emberi. Brian házasodni készül, és elég sokáig tartott, mire erre adta a fejét, de a munkahelyén is szembesül a változással, amikor egy ügyfélnek nem tudja eladni a szokásos szexre épülő reklám tervezetet. Ilyen se fordult még elő vele. Justin sem lopja a napot, és segít a lányoknak csomagolni, akik szívük szerint őt is becsomagolnák és magukkal vinnék. Az Emberi Jogok Bizottsága egyik képviselője meglátogatja Mikeyt, és azt akarják, hogy mutassa meg magát, mint családos meleg, a robbantás áldozata.

1961- Újabb twistsláger, újból táncba hív a sorozat. Mindenki lázasan készülődik a munkába,(hova máshova?): Joannel kezdünk, aki természetesen ismét dögös, de nem marad el mögötte az ismét visszasoványodott Peggy sem, akinek az éledező nőiessége nagy hangsúlyt kap az évad egészében. Pete Campbell is igyekszik eladhatóvá tenni magát, amihez a mandzsettáját igazgató feleség jelenléte zseniális.Don Draper irodájába éppen zárat szerelnek, hátha megszűnik annak átjáróház jellege. Betty lovagolni jár, végre egy hely, ahol ő lehet nyeregben. Kíváncsian várjuk, hogy veszi az akadályokat ebben az évadban.

Don éppen vetkőzik, de most kivételesen állapotfelmérésre jött a vállalat orvosához. Az egészségi állapotát firtató kérdéseket Don igyekszik elodázni a maga simulékony modorával, ám a szervezete nem tud úgy hazudni, mint ő. Itt az orvos van fölényben, aki persze csak jót akar, elvégre Donnak a korához képest magas a vérnyomása, ami az ő pozíciójában nagyon veszélyes. A kórtörténetet illetően Don megint nem őszinte: a családi hátterét azzal zárja rövidre, hogy a szülei mind a ketten halottak. Pedig ezzel csak önmagának árt: a napi öt ital (először csak 3-at vall be) és két doboz cigaretta (amiből készül visszavenni) egyszerre fog lecsapni rá. Végül Don kijelenti: nincs semmi baja, pedig már hallottuk, milyen ramatyul van reggelente. „36 éves! Vegyen egy hajót!” Kérdés, vajon Dick Whitman is ennyi idős? Don arca elkomorul. Eközben Betty az új barátnőjével, Sara Beth-szel beszélget az istállónál, aki panaszkodik, hogy a kislánya lenyúlja a menzapénzt. Egy fiatalember üdvözli őket. Mint kiderül, éppen házasodni készül, de közben nem tudja levenni a szemét Bettyről.

Újból itt vagyunk a búbánat és a depresszió eme kies new york-i szegletében, bár idén talán más lesz a helyzet hangulatügyileg, s lesz móka, kacagás is néhanap, majd kiderül. Ugye arra mindenki emlékszik, hogy végződött az előző etap? Úgy bizony, egy érdekes sorminta kezd kibontakozni szemeink előtt, ami Tommy családtagjainak elhullásában ölt testet, most legutóbb például öreg Gavin vándorolt át az örök vadászmezőkre. Innen indítunk most, gyászolunk mink is. Van is miért, a temetés zajlik éppen, mindenkinek hullik a könnye, mint a záporeső, taknya-nyála egybefolyik, kivéve Tommy-t, aki rezzenéstelen arccal hallgatja az apját dicsérő szavakat. Majd amikor a temetés végeztével a többi ember elmegy potyalesni egy kis ingyenkajáért Janet-hez, ő fogja az éppen keze ügyében lévő tűzoltó csáklyát, és töri fel a koporsó fedelét. Miután megfelelő méretűnek ítéli az ott vágott lyukat, önt bele egy kis itókát, és gyújtja föl az egészet úgy, ahogy van. Ugrik a kép, az előzmények úgy nézi csak Tommy vágyálmaiban szerepeltek, aki éppen most szomorkodik egy kicsit, és még mindig Valerie-val él. A nő cseppet sem asszonyalapanyag továbbra sem, de hát ez van, ezt kell szeretni, a megszokás nagy úr. Főcím.

Akció van, egy elhagyott raktárépület gyulladt ki, ami mint kiderül mégsem annyira üres, mert pár hajléktalan azért sátrat vert benne. Mennek be a srácok, mentenék ki a tagokat, de elkeverednek, mert bénák, és nagy a füst is, végül egy olyan helységben kötnek ki, ahol tüzijátékokat őrizgetnek. Azok persze pont ezt az időpontot választják arra, hogy jól felrobbanjanak, halálra ijesztve mindenkit, és csinos kis augusztus huszadika kerekedjen. Azért a nagy durrogás közepette van annyi lélekjelenlét, hogy leljenek egy kósza ajtót, mindenki megmenekült ma is.

Lezártuk hát ezt az évet is, 1989 véget ért, laposabban, mint 1988,a táncoló Etus helyett ezúttal valami mást kaptunk. Túlzottan is komoly akart lenni a sorozat, és ez sajnos a visszájára sült el. Történés nem sok volt az év végi részben, Sümeghy és Lila Pause békültek, és dugtak egy orbitálisat (remélem legalábbis), a Frusztra vs. Janka boxmeccs az első menetben kiütéses Janka győzelmet ígér, de ne temessük Frusztrát idejekorán. A többi vonalon einstand.

Taki és Bőhm duettje nyitja az új évet, Taki fürdőzni viszi a T-1000-est. Én áramkör-párásodástól félek, egy forró fritőz sokkal jobb lenne Lenkének. Megtudjuk, hogy szart sem érnek a nyugdíjak, mert az osztrákoknak több a nyugdíja, mint nekünk a fizetésünk. Hűdeborzalmas. Lenke műbalhéja következik, nemakarokvidékremenni, mindenkiellenemvan, rohadtállatszemétgenyóbanda. Végül csak elindulnak. Erdészkének kínál lakást a főnöke, amiből most hajították ki a volt főmérnök nejét és borját, Erkölcsös Forestnek ez persze nem kell. Viszont engedélyt ad egy talpig nercbe bújtatott törpe minoritás bandának a mohaszedésre. De csak moha! Aha.

Herr Siegmund Freud halálának 70. (és születésem 31.) évfordulójának alkalmából évadzáró epizódfél követezik, aki látta vagy olvasta az előzőt, az tudja, hogy mire lehet számítani. Aki nem, annak szólok, hogy most tegye le a szendvicset/kanalat.

Csizmás óriás vágtat az erdőben, vállán a visongó leány. Közben a házban JJ, Hotch, Reid és Hightower körbeveszik a fekvő pasas ágyát, leengedik a fegyvereiket is, hiszen a pacákot gép lélegezteti, nem nagyon kell attól tartani, hogy rájuk támad. Persze azért verbálisan próbálja behozni a fizikai hátrányt, és zavarná őket a francba, és közli, hogy ő DOKTOR Mason Turner - na, milyen önérzetes. Hightower mutatja neki hugi fotóját, hogy látta-e, de Turner csak az ő kis független kanadai magántulajdonát félti a betolakodóktól, és a headsetébe már mondja is: Tárcsázz 911 - és a laptop az asztalon engedelmeskedik. A központ jelentkezik, de az érkező Bedwell nyomozó leszereli. Turner fel van háborodva, Hotchék értetlenül nézelődnek, akkor ezt most így hogy?

Az erdőben a pasas rohan, majd megáll, ledobja a válláról a lányt, és kicsit mintha befordult volna, fura hangokat ad ki, meg valami fa törzséhez dől, látszólag nem ura a helyzetnek. A lány ezt kihasználja, felugrik és futásnak ered. Persze 10 méter után orraesik. Óriás utoléri, felkapja, aztán viszi megint, hiába kiabál a lány segítségért. A farmon Morgan a disznóólat nézi - jaj, mit talál vajon -, amikor Prentiss meghallja a lány sikítását, de nem tudják, merről, piszok sötét van ugyanis. Bedwell Hotchnak és Rossinak olvas be éppen: ez a Turner láthatóan képtelen a sorozatgyilkosságok elkövetésére, én bíztam bennetek, kiadtam Hightower nektek, pedig ő bevallotta a gyilkosságokat már egyszer, most szépen fogom, aztán viszem haza lakat alá, mert tévedtetek. Rossiék próbálnak magyarázkodni, de otthagyja őket, így Rossi meg Hotch némán nézik egymást, és a tekintetükben ott van Gyurcsány Ferenc őszinteségi rohama.

Egy esküvő, sok temetés – nagyjából így lehetne összefoglalni legrövidebben a Harper-sziget lényegét. Persze az áldozatok száma még kérdéses, de az esküvő az biztos: Patricia Wellington és Henry Dunn kötik majd össze életüket, míg a halál el nem választ. A lagzinak megadják a módját, minimum 3 napig tart, mint a mesében; a násznépet pedig egy hajóval szállítják át a szertartás helyszínére, na ennél a pontnál kapcsolódunk be a történetbe.

A Menyasszony bájos és igen gazdag (más erénnyel mondjuk nem dicsekedhet ezen kívül), a Vőlegény jóképű és igen szegény, lesz még ebből probléma. Ami a többieket illeti, egyelőre teljesen hiábavaló próbálkozás név szerint megjegyezni őket. A Menyasszony családját az apja, mostohaanyja, a nővére, a sógora és az unokahúga képviseli. Utóbbi egy igazi kis pszichopata, kezdetnek elég annyi, hogy szabadidejében csigákat gyújt fel nagyítóval. A szüleinek igazi ajándék lehet egy ilyen ilyen gyerek. A Vőlegény rokonilag nem ennyire erős, neki csak egy szem öccse és egy mindig jókedélyű, örökifjú Marty bácsija van, aki valamiért egy táskányi készpénzzel és egy fegyverrel együtt utazik.