Csillagidő: 41263.1. Az Enterprise találkozik egy másik Föderációs hajóval, egy hajtóműszakértőt vesznek majd a fedélzetre, hogy az teszteket futtasson le a hajó térhajtóművén. Rikernek nem tetszik, hogy valaki más piszkál bele a hajtóműbe, de kapitányunk helyre teszi, és csak az hiányzik a monológja végére: ...és azért mert én azt mondtam! Rikert nem olyan könnyű meggyőzni és közli, hogy ő bizony utánanézett Dataval a szakértőnek, név szerint Kozinskynak és nem találták nyomát annak, hogy lenne megfelelő képzettsége. Ez nem értem, miért probléma. Van, ahol államtitkár lehet valaki, úgy, hogy épp vette az érettségit jelentő akadályt. Még szerencse, hogy nem tudom, hol lehet ez a hely. Ne is kérdezzétek! Visszatérve az eredeti szálhoz, Picard nem hagyja magát, a jelentések szerint ugyanis Kozinsky jelentős teljesítményjavulást idézett elő két másik Csillagflotta hajó esetében is. Egyes szerint az a két hajó olyan öreg, hogy virágládának sem használná már senki, valószínűleg egy kis tisztítás hozott jelentős eredményeket. Épp kezdenének belemelegedni és felemlegetni minden nőági felmenőt, amikor a transzporter állomás hívja a hidat, hogy Kozinsky és a segédje át kíván sugározni.
Picard rögtön közli, hogy Riker már megy is fogadni a vendégeket. Ha már annyira aggódik a hajóért, akkor vigyázzon végig rájuk a tesztek során, utána pedig bónuszként ne felejtse el kívülről lemosni az összes ablakot. Riker magával viszi Deanna-t is, hogy kotorásszon egy kicsit az érkezők lelkivilágában. Kozinsky rendben megérkezik az asszisztensével, akinek neve nincs, viszont pont úgy néz ki, mint Frankeinsten, leszámítva fejéből kiálló csavarokat, illetve, hogy három vastag ujja van, ami viszont kiváló bográcstartóvá tenné. Kozinsky pont olyan, mint minden nagyon fontos ember, aki életében már legalább egyszer jól csinált valamit. Akkora arca van, hogy az ajtókon csak oldalazva tud be- és kimenni. Miután faképnél hagyja Rikert és Troit, hogy levágtasson a gépházba, tanácsadónőnk felsorolja az arrogáns bunkó összes szinonimáját, majd megjegyzi, hogy az asszisztensnél nem érzett semmit, csak csupasz űrt. Mintha ott sem lenne.