Ilyen előzmények, illetve az időrend alapján utózmányok után azzal kezdünk, hogy Hammond tábornok várja haza kedvenc csapatát, mint anyuka a kisiskolásokat. Jönnek is, nem kisebb felkiáltással, minthogy lehet bezárnia a kócerájt, mert teljesítették a küldetést. Vagyis találtak egy felső tagozatost, aki nem csak, hogy megvédi őket, de még a légpuskáját is kölcsön adja. Mindezt olyan lelkesedéssel adják elő, mintha a meglátogatott volian kertészek nem csak a nagyon fejlett, és nagyon humorérzék nélküli asheneknek mutatták volna be hőseinket, hanem megkínálták volna őket valami jóféle űrkender-származékkal is.
Carter nem sokkal később már egy teremnyi fejesnek magyarázza, hogy az ashenek annyira király gyerekek, hogy a Volian-rendszerben az egyik gázóriásból csináltak egy második napot. Nehogymá’ meg kelljen várni, míg felkel az első. Csinálunk még egyet wazze. Érted? Az üvegház a nyomiknak való. Ahhoz viszont bénák voltak, hogy megoldják a csillagkapu problémát tárcsázó nélkül, ezért eddig csak a szomszéd bolygóra járhattak vele. Szóval most nagyon örülnek, csak jól titkolják. Jack szerint olyanok, mint egy bolygónyi könyvelő.