Halottak száma: 9 fő. A vendégseregnek már nagyon mehetnékje van, a hajó indulását várják türelmetlenül. A Seriff viszont bekeményít, átkutatja az egész szállót. A házkutatás hallatán a Kövér Srácnak hirtelen égetni kezdi a zsebét a pénz (haha). Gyorsan vad pakolászásba kezd a szobájában, de mivel közben valaki már kopogtat is az ajtaján, pillanatnyi megoldásként kihajítja a pénzes hátizsákot az ablakon. Mint kiderül, feleslegesen, mert csak Beth akart vele beszélgetni. Hogy miért Malcolmra esett a választása, mikor például egyedülálló Sullyk is vannak a kínálatban, egy újabb megoldatlan rejtély. A Kövér Srác ennek ellenére lepattintja Bethet, mert előbb a pénz, aztán a nő.

Abby a szállóban a Halászfiúba botlik, aki, tanulva az előzőekből, már sejti, hogy Abby megint búcsú nélkül akar lelépni. Milyen igazságtalan az élet, állapítja meg szomorú, kisírt szemekkel a Halászfiú, akárhányszor szorosabbra fordulna a kapcsolatuk, hát nem feltűnik a színen egy ámokfutó sorozatgyilkos. Abby is szomorúan bólogat, így megy ez. Ez a nagy nosztalgiázás csak egy dologgal végződhet: flashbackkel.

7 évvel korábbanra ugrunk, és egyenesen Abby és a Pultoscsaj elmélyült beszélgetésébe csöppenünk, melynek témája természetesen a Halászfiú. Pontosabban a vele való kempingezés fogalmának tisztázása. Pultoscsaj szerint szexuális tartalom sincs kizárva. Azért ezt valahol lehetett sejteni. Abby határozottan hajlik a dologra, meg aztán a Pultoscsaj érve is verhetetlen: a Halászfiúnak gyilkos mosolya van. Hehe. A szóban forgó mosolyt rögtön meg is csodálhatjuk, a Halászfiú ugyanis a lányok háta mögött nagyokat vigyorogva végighallgatta a saját fényezését. Minden szép és jó, csak a Halászfiú kivasalt emofrizuráját tudnám feledni.

Abby anyja már annyira nincs elragadtatva a „kempingezés” ötletétől, szerinte a Halászfiú határozottan a rosszfiú kategóriába sorolandó. És ezt azért tudja, mert ő maga is találkozott ezzel a típussal, még a Seriff előtti időszakában. Hm. Ennek ellenére áldását adja az ügyre. Nem sokkal később a fiatalok már a közös jövőjüket tervezgetik az erdőben, de ekkor a móló a szemük előtt robban fel.

Abby és a Halászfiú egyből odasietnek, a Seriff már javában vezényli a mentést. Hogy-hogy nem a Vőlegényt is ott találjuk, éppen az összeégett Kétarcon (azaz az akkori seriffhelyettesen) próbál segíteni. Végre megtudjuk a rejtélyes sérülés eredetét, akkor ezt ki is lehet pipálni. A Seriff visszaküldi Abbyt a házba. Az anyja viszont sehol, az ajtót felfeszítették, összetört csésze a földön, nem jó jel. A Seriff telefonon azt az utasítást adja, hogy zárjon be ajtót-ablakot, és ki_ne_mozduljon. Ahogy leteszi a kagylót, az anyja sikolyát hallja meg odakintről, gondolkodás nélkül a hang után rohan, na ennyit a „maradj a házban" részről.

Az anyja helyett azonban egy másik, még életben levő áldozatot talál. És a Gyilkost. A bokrok mögé rejtőzve végignézi, ahogy a fekete ruhás, kesztyűs férfi végez az áldozatával. (Az arcát persze nem látjuk - de a lábai jók.) Abby rémülten felsikolt, amivel persze felhívja magára a figyelmet. A férfi közelíteni kezd hozzá, amikor hirtelen a Halászfiú fékez le mellette az autójával. Ráüvölt a Gyilkosra, aztán elhajt. Hát ez meg mi a fene volt?!

Abby mindenesetre kihasználja a helyzetet és elmenekül. Az akasztottak fájánál találja magát, amin már Abby anyja is az áldozatok között himbálózik. A semmiből a Seriff tűnik elő, és ő is döbbenten figyeli a felesége holttestét. A történet folytatását innen már ismerjük: Abby Los Angelesbe költözik, és pofára ejti a Halászfiút.

Újra a jelenben vagyunk, a Seriff éppen az Öcsi szobáját kutatja át. Ami tele van terhelő bizonyítékokkal. Először is ott van a petárda, aztán a mentális problémákra felírt gyógyszerek sem vetnek túl jó fényt rá. És végül a legjobb: a holmija közöl előkerül Marty bácsi mobilja is. Konklúzió: új gyilkosjelöltet avatunk. Mivel emiatt a Menyasszony nem hajlandó szóba állni a jövendőbelijével, a Vőlegény inkább a Seriffel tart az Öcsi utáni hajtóvadászatra. A témát közben a préda hányatott ifjúkori évei szolgáltatják. Vőlegény elmeséli, hogy az öccse szerint ő az oka mindennek, ő a hibás a szüleik haláláért (erről persze nem tudunk meg semmi konkrétumot), és soha nem fogja neki megbocsátani, hogy megmentette az életét, amikor ő éppen öngyilkos akart lenni a barátnőjével. Főleg, mivel utóbbinak azért összejött. Öcsi egyébként hamar megkerül, mert ahelyett, hogy rejtőzködne valahol, az erdőben bóklászik ő is, csak lazán. A Vőlegény személyesen birkózza le. Ügy lezárva, a tettes mehet a börtönbe, és bármilyen hihetetlen, de egy kutya sem pusztult el. Nagyon elpuhányultak itt a dolgok.

Ezalatt a szállóban a Kövér Srác tovább szerencsétlenkedik a pénzzel. A jó hír számára az, hogy a kertben érintetlenül megtalálja a táskát. Sőt még a gyanús külsejű kertész sem kaszabolja szét a sövénynyírójával. A rossz hír, hogy Sully és a Fekete Srác Muffin keresése közben megtalálják nála a pénzt. Így kénytelen bevallani nekik mindent, kezdve a Szemüveges Srác furcsa halálával egészen addig, hogyan földelte el az erdőben és hogyan próbálta kisajátítani mind a 250.000 dollárt. Amihez ugye most már nem csak Marty bácsi és Hunterjennings, hanem a Szemüveges Srác vére is tapad. A fiúk kiakadnak, sőt, a Fekete Srác azzal fenyegetőzik, hogy erről a Seriffnek is beszámol. A Kövér Srác elhatározásra jut: ennyit nem ér meg az egész, meg kell szabadulnia a bizonyítéktól. Méghozzá úgy, hogy az alagsori szemétégetőben elégeti mindet. Miközben érzelmes búcsút vesz a bankjegyektől, valaki hátrarántja, és a hangokból ítélve…darabokra vágja. Ezek után már igazán számít, hogy felkapaszkodás közben szénné égeti a kezét. Minden testrésze a tűzbe kerül amúgy is.

A Menyasszony közelébe egyedül Abby merészkedik, egyrészt mert ahogy megszokhattuk, Abby ott segít, ahol tud. Másrészt meg ki érthetné meg most nála jobban. Rögtön elő is hozakodik egy ötlettel: azt javasolja a Menyasszonynak, hogy beszéljen az apjával. Mármint a holttesttel. A Menyasszony a kezdeti elborzadás után beleegyezik, és a hullaházban hamarosan túl is esik a dolgon.

Ennek sok értelme nem volt, hacsak az nem, hogy mindez arra inspirálta Abbyt, hogy keresse fel újra a szülői házát. Kétarc már várja a bejárat előtt, és elég érdekes dolgokat mesél. Például azt, hogy Öcsi ártatlan, viszont a Seriff hazudik. Méghozzá sok mindenről. Meg kéne kérdezni tőle, hogy mi volt Wakefield valódi oka, amiért a szigetre jött. Kétarc szerint az, hogy bosszút álljon azért, amit a Seriff követett el ellene.

Abby rögtön magyarázatot is követel az apjától. Az igazság az, vallja be a Seriff, hogy Wakefield és anyád régen együtt jártak. Abby már a gondolattól is behány; ez csak fokozódik, mikor eszébe jut, hogy mit vágott a seriff annak idején a fejéhez: az anyja csak azt kapta, amit megérdemelt. Amikor Wakefield először jött a szigetre Abby anyjáért, folytatódik tovább a történet, a Seriff ráküldte az embereit (Kétarccal az élen), hogy megleckéztessék. A dolog visszafelé sült el, és Wakefield leckéztette meg őket. A Seriff kapott az alkalmon, és lecsukatta Wakefieldet bántalmazásért. Szóval igen, van közös múltjuk, amit egyes körökben akár indítéknak is lehetne nevezni.

A Menyasszony közben úgy dönt, hogy lefújja az esküvőt, ennyi volt, örökre. Abby megint beveti magát, és egy érzelgős beszédbe kezd az Igaz Szerelemről. Még saját magát is sikerül meggyőznie, és a következő pillanatban máris a Halászfiú karjaiba omlik, a kötelező melankolikus dallamok kíséretében. Szerintem valakit a PMS napjaiban engedhettek forgatókönyvet írni, két tábla csoki között; erre az egész dráma-hiszti-sírás-érzelmi kitörés vonulatra más magyarázat nem lehet. A zárásban a Pszichokislányt egy levélben találkára hívja az „apja”. (Mármint a magát Richardnak kiadó Gyilkos, ugye? És véletlenül sem John „én vagyok az igazi apád, Madison” Wakefield?) Mindenesetre most szoríthatunk, hogy túlélje, mármint a Gyilkos.