Csillagidő: 41503.7. A Csillagflotta üzenetére az Enterprise a Semleges Zónába indul, hogy felderítsen egy csatát és mindenbe beleüsse szépen ívelt, gömbölyű orrát. Mikor az észlelt esemény helyére érnek egy erősen amortizált szállítóhajót találnak, amire talán a romulánok tüzelhettek. Data jelzi, hogy lassan minden rendszer le fog állni a hajón, többek között a létfenntartás is, ami csak azért említésre méltó, mert három lélek még a fedélzeten van. Az alig észrevehető vállrándítást csak azért nem láthatjuk, mert Geordi vizorjába egy új szerkezetet építettek bele, ami az általa átalakított képet az Enterprise-ra továbbítja és ez remek alkalom arra, hogy éles helyzetben is teszteljék.

A sérült hajóra Riker vezetésével indul csapat, hogy megtalálják a túlélőket. Azonnal kezdődik a La Forge Live Show, avagy tippelj mit is láthatunk most, amiben minden hídon tartózkodó személy részt vehet. Egyébként tényleg nehéz kivenni a formákat, az egész inkább egy Jackson Pollock festményre hasonlít. Picard egyszer frászt kap a látványtól, de kiderül, hogy csak Riker van a képernyőn. Nahát, te így látsz Geordi? Most egy kisnyulat nézz meg! Nahát, ez így néz ki neked? Most legyen kiscsibe! A Barbie klubot végül Egyes szakítja félbe azzal, hogy feladatuk van, de később a kapitány és La Forge nyugodtan befonhatja egymás haját. Data legalább dolgozik és jelenti, hogy jelentősen nőtt a veszélyes sugárzás, amit később Geordi tetéz azzal, hogy a teherszállító külső burkolata hamarosan összeomlik.

Ahogy mélyebbre hatolnak a gőzölgő csövek és falak között, egy idő után erős fény és hő állja az útjukat. Data továbbhalad, mondván neki ezek nem ártanak, míg Riker és La Forge egy kis vizet locsol egy felhevült fémdarabra és szaunázni kezdenek. Az android ünneprontó módon visszatér azzal, hogy már tudja merre kell továbbhaladni. Végül egy beragadt ajtónál kötnek ki, amit Data szétfeszít. A gőzzel teli helyiségben egy klingonba botlanak, amit lássunk be viszonylag kevesen hoztak volna befutóra. Barázdált homlokú barátunk Korris századosként azonosítja magát, de rajta kívül még két társa is ott van a helyiségben. Erről jut eszembe! Valamelyik nap láttam az eredeti Star Trek sorozatból (Kirk, Spock, egyszínű rikító háttér, színrobbanásra hasonlító növényzettel stb...) egy részt és ott a klingonok még csak bajusszal és sötét bőrrel rendelkeztek, a fejredők még sehol sem voltak. Ez igen gyors evolúciónak tűnik, de talán van rá magyarázat. Mindenesetre várom a szakértők tájékoztatását.

Nagyon sok idő azért nem marad ismerkedésre, mert Egyes közli, hogy mégoly nemes társaságban, mint ez, sem szeretne darabokra robbanni. Kis finnyás. Mivel az egyik harcos önkívületben van őt Korris cipeli. Végre elindulnak visszafelé és az utolsó pillanatban Yar elsugározza őket a fedélzetről. Ezt követően a teherhajó látványos robbanás keretében elenyészik. A sebesült klingont a gyengélkedőre viszik, ahol Vöröske veszi kezelésbe. Picard a hídról elindul, hogy találkozzon az életben maradtakkal és engedélyezi Worfnak, hogy csatlakozzon. A hadnagy jelenléte meglepi a klingon vendégeket, a már ismert Korrist és hadnagyát Konmelt, de ennek ellenére megőrzik a lélekjelenlétüket és a kapitány kérdéseire is szorgosan válaszolnak. Igaz, ez utóbbi elég gyengén megy nekik. Arra, hogy mit kerestek egy talariai szállítóhajón, azt a választ adják, hogy egy távoli helyőrségre szállították őket. Hagyjuk, hogy egy klingon tisztet, miért nem egy klingon hajó visz egy klingon állomásra, de az már zavaró, hogy azt állítják, hogy ferengik támadtak rájuk. Na, ez jó, mert eddig csak ők maradtak ki a történetből. Pár kérdés után szerintem Donald kacsa is fel fog tűnni valahol a storyline-ban. Worf zavarólag megjegyzi, hogy az adataik alapján klingon fegyverek okozták a szállítóhajó későbbi pusztulását. A Korris szerint a ferengik klingon fegyvereket használtak. Feladtam. Szerintem Picard is, de azért még hajtja előre a kíváncsiság és megkérdezi, hogy mi okozta a ferengi támadást. Persze a klingonok nem tudják, de azt elmesélik, hogy a talariaiak helyett ők pusztították el a ferengi hajót. Uff.

Amíg Worf a szállásukra kíséri a vendégeket, addig a két arche-klingon természetesen azonnal macerálni kezdi a hadnagyot, hogy milyen bolyhos kisállat (mindenki képzeljen ide, azt, amit akar), hogy az emberekkel, ezzel a girnyó fajjal együtt szolgál, ráadásul még az egyenruhájukat is hordja. Mivel épp belelendültek az alázási rohamba, meghívják Worfot, hogy költsön el velük egy kis vacsorát. Az evés során azért már hadnagyunk sem bírja a strapát és jelzi, hogy nyugodtan abbahagyhatják a szórakozást. Ezt különösen alátámasztja az az üzenet is, hogy Crusher doki nem tud már segíteni a harmadik klingonon, Kunivason és ha szeretnének könnyes búcsút venni, akkor talán el kellene indulni.

A tényleg rossz bőrben lévő Kunivas már az utolsókat rúgja. Korris odalép hozzá és a haldokló klingon szemhéját felhúzva belenéz annak szemébe. Mindeközben Korris és Konmel elkezd úgy morogni, mint egy zárlatos merülőforraló, majd a fejüket felkapva ordításban törnek ki, amihez Worf is csatlakozik. A távozó Korris odaveti Beverley-nek, hogy Kunivas teste csak üres héj, bánjanak e szerint vele. Rideg. A szállásuk felé menet Worfot faggatják és megismerhetünk egy kis darabot az életéből. A romulánok által szétlőtt khitomeri állomás romjai között találta meg egy ember és nevelte fel őt, majd felvételt nyert az Akadémiára. Kész. Korris megkérdezi Worfot, hogy a póráza elég hosszú-e ahhoz, hogy körbevezesse őket a hajón. A tárlatvezetés során (... és itt jobbra látható Sztahanov zászlós, aki épp a délelőtti szundikálását tartja...) a klingonok elismerik, hogy hazudtak Picardnak. Tényleg?! Ki gondolta volna! Pedig annyira hihető volt a történetük.

A lényeg az, hogy azért vették át a teherhajó irányítását, mert egy olyan bolygót kerestek maguknak, ahol igazi klingonokként élhetnek. A vezetőik ugyanis belesüppedtek a béke posványába és már nem tépik szét foggal az ellenségeiket. Ez pedig botrány! Ők nem akarnak tovább ilyen helyen élni. Worfot egy hangyányit zavarja, hogy a klingon fegyvernyomok ténylegesen klingon hajóról származtak, tehát Korrisék a testvéreik hajóját lőtték szét. Ezen apróság felett elsiklunk és gyanakodva hallgathatjuk, ahogy a becses vendégek arról áradoznak, hogy milyen szép csatákat lehetne megvívni az Enterprise hídján állva. Lelkesedésüket növeli, hogy a hajó szétválasztható két külön egységre.

Kicsit visszatérünk a sápadtbőrűek közé a hídra, ahol Picard a klingon gyászszertartáson mereng és cseppet sem érdekli, hogy egy azonosítatlan hajó közeleg. Data érzi, hogy ameddig nem ad felvilágosítást, addig a kapitány ezen fog rugózni, szóval elmondja, hogy a kiáltás egy figyelmeztetés a nagy kaszásnak: Vigyázat! Klingon harcos közeleg! (Szinte hallom a választ: Pofa be és húzz sorszámot!) A képernyőn lassan kirajzolódik a közelgő jármű, ami nem más, mint egy klingon hadihajó. Az üdvözlésre válaszolnak és finoman kérdezősködnek, hogy miért épp itt unatkozik a Föderáció egyik hajója. Mire mindent tisztáznak, kiderül, hogy Korris századost bűnözőként tartják számon és azonnal elő kell készíteni őt és társát az átsugárzásra. Picard kérdésére Yar közli, hogy a vendégek Worf társaságában a harci híd közelében tartózkodnak. Látványosan növekszik a bizonytalanság Worffal kapcsolatban. Szégyelljétek magatokat! Yar egy csapattal a három klingon felé tart.

Tascha megérkezik felfegyverzett egysége élén és közli, hogy őrizetbe kell vennie a klingonokat. Ehhez viszont nem ártana, ha Worf félreállna. Idegtépő pillanat ez mindenki számára, a beállítás is nagyon allegorikus. Hadnagyunk középen áll és ide-oda forgatva a fejét próbál dönteni a vér szava és az elkötelezettség parancsa között. A helyzet furcsa fordulatot vesz, mikor egy ajtó nyílik és a folyosóra kifut egy kislány, egyenesen Korris karjaiba. A klingon felemeli a kislányt és Yar sípolva kezdi venni a levegőt, majd jelenti a hídnak, hogy túszdráma van kialakulóban. Korris azonban semmi ilyesmit nem tervez, átadja a kislányt Worfnak és engedelmesen követi újdonsült őreit.

Hadnagyunk közben visszatér a hídra, ahol a kapitánytól megtudja, hogy Korrist és Konmelt át kell adni a klingonoknak. Worf tudja, hogy ez gyors tárgyalást, majd még gyorsabb kivégzést jelent. Mivel Picard szerint nincs más megoldás, Worf visszatér a munkájához a hídon, míg a kapitány és Egyes aggodalmasan pislognak felé. A klingon hajó közben pozícióba állt és kéri a foglyok átadását. Worf viszont engedélyt kér, hogy beszélhessen a hajó kapitányával K'Nera-val. Anyanyelvükön köszönti őt, majd kegyelmet kér a foglyok számára. Tudja, hogy meg kell őket büntetni, de nem szabad, hogy becstelenül, kivégzés áldozataként haljanak meg. Tegyék ki őket egy távoli bolygón és legyen, aminek lennie kell. K'Nera egyetért, hiszen minden klingon számára szégyen, ha egy társuk becstelenül hal meg, de a keze meg van kötve. Érződik rajta, hogy valamiért ő sem sírna, ha a Föderációval kötött egyezség felbomlana. Ebből még sok baj lesz.

Ezalatt a két klingon fogoly MacGyvert játszik és a ruhájukról leszedett darabokból már egy komplett légelhárító ágyút összeállítottak. Na, hát, ha azt nem is, de egy házi fézert igen. Az ajtó előtt posztoló őrt gyorsan leterítik, de Konmel belefut egy lövésébe, aztán még egybe, de azért nyomul tovább. Ez így megy, míg úgy nem néz ki, hogy egy átlagos szita jobb eséllyel pályázhatna vázának. Aztán méltóztatik összeesni. A klingon támadó erők tehát ötven százalékos veszteséggel haladnak tovább, egészen a gépházig, ahol Korrisnak nagyon megtetszik a térhajtómű. Olyannyira, hogy felmászik mellé és rá is fogja a fegyverét. Az érkező Yar tájékoztatja a kapitányt a helyzetről, valamint arról, hogy Korris csak Worf hadnaggyal hajlandó tárgyalni, aki elindul a helyszínre Picard társaságában.

Korris megörül a közeledő klingonnak és már fel is vázolja nagyszabású tervét, melyben ők ketten lángba borítják a világot az Enterprise-zal. A sarki kocsmában születnek hasonlóan realisztikus tervek. Csakhogy Worf nem társulni jött, hanem megállítani Korrist. Ezek után a szavak és érvek csapnak össze, melyek nagyjából a szabad vagyok azt ölök, meg akit akarok, akinek ez nem tetszik az egy meztelen csiga vs. az igazi harcos belül vívja meg a harcot, a kötelesség, a hűség és a becsület a három vezérlő csillag típusú érvek mentén foglalható össze. Ezt követően mikor Korris újból személyeskedni kezd és Worfra szórja a szerinte legnagyobb sértést, miszerint a hadnagy nem klingon, az egyszerűen lepuffantja. Korris áttörve az üveget Picard-ék elé hullik. Worf lesiet a létrán és klingonhoz méltó módon búcsúztatja az elesett harcost. Már csak K'Nera-t kell informálni a helyzetről, aki felajánlja Worfnak, hogy a szolgálati ideje lejárta után csatlakozzon hozzájuk. Worf illedelmesen megköszöni a megtiszteltetést, majd elbúcsúznak. Picard és Riker feje leírhatatlan, de a klingon megnyugtatja őket, hogy csak udvarias akart lenni és nem akarja elhagyni az Enterprise-t.

Elnézést kérek minden kedves olvasómtól a múlt heti hogyvoltok elmaradásáért!