A szokásos „az előző részek tartalmából”-összevágással nyitunk, majd éjszaka, barátságos családi házikó a kertvárosban, kisfiú az ágyban retteg, a 80x140 centis textildarabtól várja a megváltást. Ijesztű zajok, csikorgó padló, majd a magasból lenyúló 2 kéz „elrabolja” a gyereket. Vágás, a bíróság lépcsőjénél az ügyész és Beth kávézgat, udvarias társalgás, majd az ügyész a lényegre tér, az eltűnt gyerek ügyére. Az exriporter tudósított anno 2 hasonló esetről, valószínűleg ugyanaz a tettes most is, ergo, jól jönne a lány segítsége. Ha már munka nélkül van úgyis. Talán észrevesz egy hiányzó láncszemet.
Josef legújabb szokása, hogy éjszakai szórakozásként kirakatokat nézeget Mickkel, az új irodáján már csak pár simítást kell elvégezni. Micknek nehéz a visszaállás a vámpírlétbe. Éppen elkapja, amint a hírekben a gyerekrablásról számolnak be, Josef meg halkan megjegyzi, kezd már beteges lenni, ahogyan állandóan követi a lányt. Ugrunk gyorsan a tett színhelyére, Beth meglepődik, amiért MSJ-t ott látja. Ezúttal nem az exhíradós miatt van itt, elöntik a gyerekkori emlékek: ebben a házban lakott jóbarátja, Ray a feleségével, Lilahval. Szerette őket, olyannyira, hogy lefeküdt a nővel a barátja háta mögött. Főcím.
Még mindig a tett színhelyén járunk, ezúttal már bent, megy a nyomrögzítés ezerrel. A régi fényképeket nézegetve Mick szembetalálkozik Roberttel, az eltűnt fiú apjával. Ray az apja. St. Johnt éppen kitessékelnék a lakásból, mikor Talbot kel védelmére, minden segítségre szükség van, több szem, többet lát. A kisfiú teljesen átlagos volt, semmi gond vele a suliban, kissé élénk fantázia, és a kicsivel több rémálom, illetve állandóan kaparászást vélt hallani a falból. Beth és Mick felkapja a fejét erre az információmorzsára, talán vámpírok keze van a dologban. A lánynak feltűnik, hogy a vámíprnyomozó különösen furcsán viselkedik az esettel kapcsolatban.
Mick nehezményezi, hogy Robertnek nem csillant az arcán a felismerés, mikor bemutatkozott neki. Múltidézés: a katonai csapat nagyban ebédel az olasz fák árnyékában, mikor rajtuk üt az ellenség. Mick katonaorvos volt a II. világháború idején, Ray pedig többször megmentette az életét. Vissza a jelenbe: Talbot rossznéven veszi, hogy a magánnyomozó is felbukkant, úgy néz ki, hogy ahol Beth, ott van MSJ is. A kisfiú szobájában semmi érdekes, azt leszámítva, hogy a játékai katonás rendben vannak felállítva az ágya körül. Mint egy védelmi vonal.
Játszótér, a gyerekvér néhány vámpír gyenge pontja. Példának okért itt van Leo, aki most is ott ücsörög a padon. Mick kérdőre vonja, de csalódnia kell, nem az idegbeteg vérszívó a tettes, ő csak picit lecsapolja a leitatott kölyköket, akik elszöktek otthonról, távozáskor hagy nekik pénzt is. Azért Mick búcsúzásként odaveti, ezentúl nem merjen a kölykök közelébe menni. Beth elméleteket gyárt a tettesről, mikor kiszúrja a falon az egyik megsárgult csoportképen Micket. Flashback: Robert 7 hónappal Ray hazatérése után született, s felmerül a gyanú, MSJ az apja, a gyermek a titkos affér gyümölcse. Hoppá.
Beth kopogtat a magánnyomozó irodájánál, rögtön a lényegre tér: látta a képet, szóval ezért is érdekel az ügy ennyire, ismered a családot. De ez így nem pontos. Nemcsak ismeri, hanem lehet, hogy az ő családja. Bethben egy kis világ omlik össze. Mick elmeséli, amikor a háborúban Ray súlyosan megsérült, haldoklott éppen, utolsó szavak miegymás, majd bomba robbant, ő pedig 1 héttel később egy kórházban tért magához. Akkor azt mondták neki, csak ő élte túl. 8 hónappal később meglátogatta Lilaht, aki ekkor már a férjét gyászolta. Mindenki az újrakezdést tervezte a háború után, hát ők is… Így lehetséges az, hogy Robert valószínűleg az ő fia. Azért nem tudott róla eddig, mert amikor kiderült, hogy Ray mégis életben van, elhagyta a nőt, nem tudván, hogy terhes.
Ismét a tett helyszínén járunk, most már magánakció keretében. Mick eltűnődik, különös, ha az embernek van egy fia, aki idősebb, mint ő (kis Benjamin Button-utánérzés). A DNS-teszt talán segíthet az ügy végére járni, ám Mick genetikai állománya már megváltozott, emberi múltjából meg nem sok mindent tartott meg. Az időutazás meg nem tartozik a képességi közé. Robertnek kezd derengeni valami, de nem jön rá, hol látta korábban MSJ arcát. Vámpírszagnak nyoma sincs a gyerekszobába, tehát egy csóri kis halandó emberke a bűnös. Fémreszelék van a párkányon, irány a padlás, hátha találnak ott valami kézzelfoghatót.
Bingó, van egy csapóajtó pont a gyerekszoba felett, valószínűleg azon át ment be a tettes. Tavaly renoválták a házat, Robertnek van egy szép hosszú listája a munkásokról. A ház régi építésű, a szenespince járata szabad út boldog-boldogtalannak. Meg is van a tettes útvonala. Jacob nemcsak képzelte a szörnyeket. Valaki figyelte álmában. A helyszínelők is visszajönnek, Talbot a múltjáról faggatja Micket, érdekes mosoly játszik az arcán. Beth talál máris egy összefüggést, a korábbi két eset is egy ugyanilyen viktoriánus típusú házban történt. Mick mond néhány megnyugtató szót Robertnek, egyúttal megszerzi az egyik hajszálát is. A másik is meglesz, ugyanis Mick azért a katonai utazóládáját megtartotta emberi életének mementójaként.
Ben és Beth közösen ötletelnek, a titkos bejáratok mindegyik esetben fellelhetőek, s nemrég használták őket. Az ügyész felajánl egy nyomozói állást a lánynak, dolgozzon neki. Mick elteszi a régi borotváját egy zacskóba, ez lesz a DNS minta. Josef bukkan fel, elhagyta a telefonját, 400 évet kibírt nélküle, manapság pedig már 1 napot se. Mikor megpillantja a ládát, elkezd ő is nosztalgiázni. Ha a kissrác valóban Mick unokája, feltétlenül meg kell találnia. A család fontos.
Beth megzavarja a társalgást, a tettes lehet, hogy ujjlenyomatott hagyott a házak alaprajzán. Ütközben kitérő a laborhoz, másnap meglesz az eredmény. Beth felveti a közös gyerek esélyét, Mick értetlen képet vág, kissé nagyon előreszaladtunk. St. John az idegösszeomlás szélén álló Robertet nyaggatja, emlékezzen nevekre, arcokra. Robert elmeséli, hogy az apja félig bénultan tért haza a háborúból, kész csoda, hogy ő megszületett. Hogy mondanád el egy nálad kétszer idősebb embernek, hogy te vagy az apja?
A meghitt pillanatok közepette Robertnek beugrik az egyik fickó arca, aki szívesen dolgozott esténként. Ken Verdolino. Beth a olvasóteremben jegyzetel szorgalmasan, mikor Micknek csörög a mobilja, Ken hívja személyesen, aki figyeli a magányomozót. Illetve jelenleg Bethet. Villany kialszik az olvasóteremben, Ken ijeszt rá a lányra, de semmi több, a lány rémülten egyenesen MSJ karjaiba fut. Ken meglépett. Verdolino talán otthon tartja fogva Jacobot, a franc fogja megvárni a házkutatási parancsot, nyomás a ház.
Mick a pincében néz farkasszemet Kennel, addig a rendőrség a házat kutatja át (teljesen értelmetlenül). Beth meglepődik, amikor Micket nem találják a házban, a pincéről ugyanis nem tudnak. Verdolino azért kapta el Jacobot, hogy az megpróbáljon szembenézni a félelmeivel. Amint ez sikerül, elengedi. Ken rálő Mickre, a lövések hangjára felfigyelnek a házban lévők is. Verdolino látva, hogy MSJ-t nem fogja a golyó, főbe lövi magát. Mick szuper vámpírképességeinek hála megtalálja Jacobot, puszta kézzel bontja le a falat. A kisfiú rendben lesz, nincs komolyabb baja.
Beth és Mick az utcán ül az autóban, megvan a laboreredmény, Robert nem St. John fia. Mindenki jobban járt ezzel (?). Mick mindig is szeretett volna egy családot, s most majdnem lett egy. Majdnem - ez a kulcsszó. Robert boldogan öleli magához Jacobot, mikor a kisfiú rámutat a képre a falon, jééé, az ott Mick St. John. Mielőtt Robert kérdőre vonhatná a vámpírt, az elhajt az utcából. De kétség sem fér hozzá, ő van a képen, a hátoldalon ott az aláírása is.
Két bónuszkép a végére:
Facebook kommentek