Újra itt vagyunk a világ legizgalmasabb papírforgalmazó cégének, a Dunder Mifflinnek scrantoni részlegénél. Második évad végén ott hagytuk abba, hogy A Világ Legjobb Főnöke díj állandó birtokosa, Michael Scott két királynővel érkezett a Kaszinó estre, Jim pedig végre bevallotta Pamnek azt, amit az első epizód első percei óta minden néző tud, majd egy emlékezetes csókjelenettel gördült le a függöny. Innen indul a harmadik felvonás, welcome back to Scranton, de valami már nem ugyanaz. Jim asztalánál Ryan ül, aki nem gyakornok többé, ugyanis állandósították, ami nagyszerű, mert most már nyugodt szívvel készülhet az érettségi találkozójára. Kérdés, hogy hova lett Jim? Jim elfogadta Főkökasszony Jan ajánlatát, és átigazolt Stamfordba, eggyel magasabb pozícióba, mert ha Pamnek az ősember kell, és az, hogy minden este fejbevágja a bunkósbottal és a hajánál fogva behúzza a barlangjába, akkor neki valóban nincs keresnivalója ebben a történetben. Így Jim ment, és azóta Dwight telesírja a párnáját minden éjjel, és nem hagyja nyugodni az öngyilkosság gondolata, azóta a világ üres és értelmetlen számára. FRÁSZT. Na így kezdtünk bele az amerikai Office harmadik évadába.

Konfliktusforrás máris van, nem is kicsi, Michael mérhetetlen tapintatosságából –aminek csodájára járnak mindenhonnan- kifolyólag rendszeresen lebuzizta Oscart, persze ő ezt csak szeretetből teszi, ezt igazán megszokhattuk már. A ciki az, hogy Oscar tényleg homoszexuális, így valószínűleg nem röhögött annyira jókat Michael elmés megjegyzésein, és Toby finoman próbál jelezni Michaelnek, hogy nem kéne ezt így folytatni. Mindenki szerencsétlenségére Toby pont az az emberi lény, akinél Michael Scott senkit nem rühell jobban ezen a világon, így Toby kemény erőfeszítéseibe kerül, hogy Michael egyáltalán felfogja a szituációt. Röviden és tömören: komoly peralap lehet a buzizás, úgyhogy Michael vegyen erőt magán és próbáljon ezegyszer ráülni arra az oltári nagy szájára, ha nem akarja rövid úton csődbe juttatni a céget, vagyis hazudtolja meg önmagát. Vajon miért látok erre kevesebb esélyt, mint a világbéke azonnali megteremtésére?

Michael mindenesetre próbálkozik, ezt nem veheti el tőle senki, megy barátkozni. Kapásból azzal indít, hogy az egész iroda füle hallatára töredelmesen bocsánatot kér, ő semmit nem tudott Oscar szexuális orientációjáról, hiszen ha sejtelme lett volna, eszébe nem jut buziviccekkel előjönni, és mindez számára csak azért olyan meglepő, mert semmi sem áll tőle távolabb, mint más férfiakat szexuálisan vonzónak találni. (Ryan meg közben próbál úgy tenni, mintha nem is létezne, gondolom.) De ő természetesen maximálisan elfogadó a témában, éppen ezekben a pillanatokban festeti szivárványszínűre a házát, és cseréli le a csengőhangját George Michael Freedomjára. Sőt, igazából szeretne elbeszélgetni hosszasan és jó részletesen Oscarral arról, hogyan is szeretkezik egy másik férfival. Oscarra rá van írva, hogy semmire sem vágyik jobban, Kevin minden tettetés nélkül vihog, Angela arcára kiül a néma undor, vagyis egészen biztosan mindenki rendkívül érett és felnőtt módon fogja kezelni a helyzetet.

Nézzünk át egy kicsit Stamfordba is, Jim Halpert új munkahelyére. Az előléptetésnek szemmel látható jelei vannak, Jim zakót is visel, nagyon impresszív. Két közvetlen munkatársa közül egyik a kissé szarkasztikus Karen, akinek furcsa, hogy Jim forgatócsoportot is hozott magával, és mindig egy sajátos fintorral néz a kamerába. Karen meglepően jól prezentálja a már védjeggyé vált Jim-arcot, és az esetek többségében ez a kis mozzanat el szokta dönteni, hogy valaki imádni vagy szívből utálni fogja ezt a karaktert. Másik munkatárs Andy Bernard, klasszikus vidám fickó, barátkozás nála alapbeállítás, Jimet rögtön elkeresztelte Big Tunának (segítsetek ki, mi volt magyar fordításban, maradt Nagy Tonhal?), mert amikor először találkoztak, Jimnél egy tonhalas szendvics volt. Kétség sem férhet hozzá, hogy Andyben túlteng a kreativitás.

Valaki (jó eséllyel Toby) eközben felhívta a vezetőség figyelmét arra, hogy Michael nem kellő érzékenységgel kezeli a „meleg munkatárs” problematikát, mert megjelenik Jan, ostor diszkréten kilóg a kézitáskájából. Először egy végtelen türelmű gyógypedagógus stílusában próbálja elmagyarázni Michaelnek, hogy egy kicsit több körültekintéssel kellett volna kezeli a dolgot, mert a coming out nem egyszerű soha, és csak az érintett döntheti el hol és mikor, ki előtt és hogyan vállalja fel a homoszexualitását. Michael ezt mintha meg sem hallotta volna, és ő meg Dwight már inkább azon filóznak, ki lehet még meleg az irodában, és az lenne az egyenes megoldás, ha mindenki, aki az, bejelentené magát. Michaelnek egyébként Angela a leggyanúsabb, abszolút el tudja képzelni egy másik nővel, és Dwight arckifejezése ezek után leírhatatlan. Mekkora szerencse, hogy Michael Scott nem rendelkezik a gondolatolvasás képességével.

Nézzük meg végre azt is, mi van Pammel, valamilyen hatással csak voltak rá az évadzáró eseményei. Operatőrük ügyesen kiszúrják, hogy Pam ujján már nincs jegygyűrű, nagyon bánatosan néz maga elé egész nap, és ekkor befut Roy két adag kajával. A dolog aztán tisztázásra kerül a gyóntatóban, Pam elmeséli, hogy lefújta az esküvőt a barlanglakóval, de a kaját már nem tudták lemondani, mindenképpen ki kellett fizetni, így lefagyasztották, így most hónapokig nem lesz gond az ebéddel. Roy pedig készségesen hordja neki, hátha sikerül visszakerülnie a pixisbe, és ő is elmeséli, mennyire maga alatt volt, miután Pam kirúgta, és egyértelműen a részeg vezetés és a letartóztatás volt a mélypont. Tévedés kedves Roy, EZ a fénykép az abszolút mélypont:

A melegtéma közben nagyon beindul az irodában, Kelly nem győzi támogatni Oscart, hogy szerinte ez a legkirályabb dolog a világon, és tulajdonképpen tök menő, hogy meleg. Aha, mondja Oscar a vallatóban, könyvelő egy közepesen csőd felé tendáló papírcég scrantoni részlegénél, ez valóban egy kategóriába esik mondjuk Sir Ian McKellennel.

Stamfordban eközben kénytelenek voltak egy sürgősségi Másság Napja szemináriumot összehozni, mert a hír gyorsan terjed, és mielőtt még bárki Michael Scott viselkedésmintáját követné, jó lesz tisztázni egyet s mást, pl. a buzizás rossz, érteeem. Jim egész jót röhögne ezen, ha mondjuk lenne alkalma megosztani valakivel, és hogy kevésbé legyen érezhető egy bizonyos személy hiánya, hagy egy kis bemutatkozó ajándékot Andy fiókjában. Természetesen Andy számológépét zselében, majd egy elégedett „csíny letudva” arckifejezéssel hátradől, de amikor Andy egy közepes intenzitású idegrohammal reagál az ajándékra, Jim úgy tesz, mintha mindennél jobban érdekelnék az éves papíreladási statisztikák.

Scrantoni irodában eközben kisebb balhé van kibontakozóban, Dwight melegpornót töltött le, és mindenki azt nézi munkaidőben, esküszöm, az én munkahelyem az unalmas, nem a Dunder Mifflin. Angela diszkréten öklendezik, és Michael szerint ez így nem mehet tovább, nem a munkaidőben nézett melegpornóval van a baj, hanem a dolgozók beszűkültségével és intoleranciájával, úgyhogy be a tárgyalóba mindenki, de azonnal. Egy újabb rögtönzött szeminárium következik, némi közjáték után, melynek során Dwight lebirkózta az Angelába beleütköző Oscart. Zajlik az élet.

Mindig is tudtuk, hogy Michael vérprofi az efféle szeánszok diszkrét és stílusos lebonyolításában, erről újabb bizonyságot tesz most. Századszor is kihangsúlyozza, hogy attól, hogy ő a legkevésbé sem az, melegnek lenni csodálatos dolog, és ha ő az lenne, ő lenne a legharsányabb meleg, tollakkal a seggén táncolna a legnagyobb kamion tetején a Pride-on. Oscar arcára rá van írva, hogy hosszú évek fáradságos munkájával fogja csak kiverni a fejéből ezt a rémisztő gondolatot, és mindenki legnagyobb iszonyatára Michael folytatja. Először is további coming out-okat követel, ha van még meleg közöttük, nyilatkozzon meg, de azonnal, Phyllis pl. nem akarsz mondani valamit? De, válaszolja Phyllis hűvősen, azt, hogy menyasszony vagyok, és ha nem fogod be, de azonnal, a vőlegényem bezúzza a fejedet egy minihűtővel. Többiek részéről szívbéli gratulációk a közelgő nászhoz, Michael viszont nem tűnik meggyőzöttnek Phyllis heteroszexualitását illetően, de jobbnak látja nem feszegetni a dolgot.

Látszik, hogy Michael még távolról sem elégedett a szeminárium eredményességével, úgyhogy nagy lépésre szánja el magát. Hadd beszéljenek a tettek, ő itt és most bebizonyítja, hogy maximálisan elfogadja és szereti Oscart olyannak, amilyen, és nagyon szeretné, ha a csapat minden tagjának örökre beleégne az agyába a következő jelenet. És odahúzza magához Oscart és MEG.CSÓ.KOL.JA. Egészen biztos, hogy a célját ezzel szó szerint elérte. Oscar már sokkal kevesebbtől is azon imádkozna, hogy omoljon rájuk az épület, de amikor már Dwight is követni akarja Michael példáját, akkor inkább menekülőre fogja a dolgot.

Beadta a felmondását, de Jan 3 hónap fizetett szabadsággal és egy vállalati kocsival sikeresen maradásra bírta, cserébe csak annyit kért, hogy írásban rögzítsék, hogy nem pereli be a céget. Úgyhogy most a LAKÓTÁRSA („vajon ő tudja” –kérdezi Michael, bless him) európai körutazásra indulnak, és kedves gyerekek, a ma esti tanulságunk az, hogy olykor kimondottan kifizetődő melegnek lenni.

Jim pedig még a távolból is képes szívatni Dwightot, beadta neki, hogy a Gaydar létező dolog, fikiailag megfogható tárgy, hozzá lehet jutni az Ebay-en meg minden. Szerzett is neki egyet, Dwight üdvözült mosollyal az arcán állapítja meg, hogy a szerkezet működik, amikor becsipog Oscar derékmagasságában. Hogy Dwight derékmagasságában miért csipog, az már sokkal érdekesebb kérdés, és ez mindenképpen bekerül a „Jim szívatja Dwightot” örökös top 10-be.

„A konferencia” című részben nagy esemény készül: Michael és Dwight az irodaszereket forgalmazó cégek találkozójára mennek, és Jim és új főnöke is ott lesz, vagyis ez remek alkalom, hogy Michael bebizonyítsa, mekkora faszagyerek, és Jim élete legrosszabb döntését hozta, amikor elhagyta azt a részleget, amit ekkora istencsászár vezető irányít. Angela nem kimondottan lelkesedik a dologért, be nem vallaná, de féltékeny, ki tudja, Dwight mit művel majd Philadelphiában NÉLKÜLE, és tervet sző.

Pam életében nagy változások vannak, most megismeri a szingliség csodálatos és lehetőségekkel teli (remélem, érezhető a szarkazmus) világát. Éppen egy Kelly által szervezett vakrandira készül, Kelly pedig nem győzi húzogatni a szemöldökét Pam szokásos, nyugdíjas könyvtárosnők ruhásszekrényéből kölcsönzött öltözéke láttán, amiről állítja, hogy ezt akarja viselni a randin.

Michael és Dwight megérkeztek a konferenciára, és itt van Jim, és új főnöke Josh, akiben Michael azonnal vetélytársat lát, és eltökélt szándéka, hogy bebizonyítsa, minden szempontból tökösebb főnök, mint Josh, hogy aztán Jim zokogva, bűneit megbánva térjen vissza hozzá, ahogy az elvárható. Látszólag Jim tök jól kijön új főnökével, és Michaelnek minden erőfeszítésére szüksége van, hogy ne alkalmazzon tettlegességet.

Ráadásul nagy tervei vannak az éjszakára vonatkozóan. Miután mindenki sikeresen felpakolt CAMKból (=Cucc Amit Mindannyian Kapunk), akkora bulit rendez a szobájában, hogy hónapokig másról sem lesz szó a céges levelezésben. A gond csak ott van ebben a tervben, hogy Michaek Scottól származik, és ismerve az ő partiszervező adottságait és az emberekre gyakorolt általános meggyőző képességét, nem hiszem, hogy túl nagy tömegre kéne számítani a lakosztályában.

Eközben egy bizonyos Jane Doe jelentkezik be a hotelbe sötét fekete napszemüvegben, bámulatos álca, egész biztos, hogy a CIA-nél sem tudnak jobbat. Mindenesetre a jellegzetes mélynövés és platinaszőke haj mellett a kimért stílus is árulkodó lehetNE, ha nem a mindig gyanútlan Michael Scott lenne pont fültanúja annak, ahogy morcos könyvelője szobát kér a hotelben.

Jim pedig úgy érzi, nem bírja tovább elviselni, ha nem szívathatja meg Dwightot ezen a hétvégén, első lépésben elcsórja a szobakulcsát. Dwight szobájában viszont olyan látvány fogadja, amire egészen biztos, hogy nem volt elég egész eddigi élete, hogy felkészüljön; Angela terpeszt az ágyon évakosztümben. Jim arcát elnézve, amikor pánikszerűen bevágja az ajtót, lepergett előtte az élete. Ijedt hangon csak annyit tud hápogni a kamerába, hogy „Dwight kurvát hozatott”, és azt hiszem, jobb is ez így mindenkinek.

Pam közben a randin megismeri azt a klasszikus férfitípust, aki Képtelen Bármi Másról Beszélni, Mint Magáról, üdv a szinglik és kilátástalan randik csodálatos világban Pam, imádni fogod. Ráadásul Kelly és Ryan is asszisztál a dologhoz, hiszen egy vakrandit egyetlen dolog tud még kellemetlenebbé tenni, mint amilyen alapból, az, ha egy már régebb óta együtt járó páros is csatlakozik. Pam kénytelen konstatálni a gyóntatóban, hogy ezzel új korszak vette kezdetét, de hogy miért random idegen pasikkal próbálkozik, és miért nem képes az egyértelműt meglépni, azt nincs épeszű ember, aki fel tudná fogni.

Michael bulija legalább olyan istenien alakul, mint Pam randevúja, rajta és a mini stroboszkópján kívül senki nem volt képes tiszteletét tenni a partin. De hirtelen minden megváltozik, ugyanis jön Jim, aki a legváratlanabb pillanatokban képes olyan együttérzést tanúsítani (volt) főnöke iránt, aminek hatására Michael már szinte emberhez hasonlóan viselkedik. Jim elmondja neki, miért ment el Stamfordba, és hogy ebben a döntésében Michael abszolút semmi szerepet nem játszott, de miért is játszott volna, hiszen ő jó főnök, és Michael arca, ahogy felderül, bámulatos. És neki csak most esik le, hogy Jim nem is tudja, hogy Pam lefújta az esküvőjét az előemberrel, és már bátorítaná, de Jim lehűti. Tudja, de ezen a ponton nem érzi, hogy neki kéne lépnie, mert kijátszotta a lapjait, és Pam továbbra sem csinál semmit, akkor nagyon egyszerű a képlet, nem akar vele lenni, és itt a vége a történetnek. Hmm.

A buli végül is valamennyire beindul, úgy tűnik, kevésbé ijesztő az a parti, ahol már két ember is van, mint az, ahol csak egy -különösen ha az az egy éppen Michael Scott. Ezek után már csak egy frappáns és zseniális zárójelenet van hátra, Michael és Dwight UV lámpával vizsgálják az ágyneműt a hecc kedvéért, ami bizony tele van gyanús foltokkal. Ez meg mi, kérdezi undorodva Michael; hát vagy vér, vagy vizelet, vagy sperma, válaszolja Dwight egy levegővel. „Istenem, add, hogy vizelet legyen” –zárja Michael tökéletesen eltalált mondata az epizódot.