„Árvizek. A megáradt folyó megállíthatatlan, mindent magával sodor, farmokat, városokat, bármit, ami az útjába kerül. Mindenki próbálja megfékezni, de senkinek sem sikerül. Mindenki meghal. És a folyó le se szarja, csak növekedik, évről évre. És aki arra él? Volt olyan, akinek négyszer mosta el a házát a folyó. Miért nem költözik el? Miért nem megy magasabb helyre? Talán ott is olyan, mint itt, Ozban: nincs magasabb hely.” Szép hosszú bevezető, ami alatt Kenny-t látjuk drogot csempészni. Rohadt egyszerűen: asszony, gyerek, látogatás, pelenka, drogot ki, száj, drogot be, emésztőrendszer, smasszer szart se talál, wc, drog ki, mindenki boldog. McManus siránkozik, hogy az őrök nem uralják a helyzetet: Tóbiás valagán a tetkó, Miguel emós vágásai, stb. Na meg ott a drog. Healy szerint Schibetta a gond, őt kell kiiktatni. McManus szerint más is szóba jöhet: Said. Ő segíthet lebuktatni a kereskedelmet. De szerinte inkább a függőség kezelésére kell helyezni a hangsúlyt. Remek. Akkor menjünk egyenesen a digóhoz. McManus szerint a maffia már nem ér sokat, tegyen vallomást, és alkut köthet. Nino bácsi viszont kulturáltan elküldi a picsába.

De senki sem baszakodhat McManusszal! Elszállíttatja Em City-ből az összes lasagne-képűt, így Schibetta egyedül marad. Úgyhogy nincs más hátra, szövetségre lép a fekákkal. Cicik. Így hívják idebent a drogokat. Nekik köszönhető a börtönben az erőszak 60%-a. Mindezt Augusztus tudatja velünk. Megismerünk egy újabb rabot, Ronald Poklewaldtot. Nyugi, nem kell nagyon fejbe vésni a hülye nevét. Miért? Mert tartozik Adebisinek. Kicsit megszorongatja a tökeit, ha nem fizet a drogért. Aztán elmegyünk haverkodni Ninohoz. Markstrom addig keménykedik, amíg a digó elárulja, hogy érkezik be a drog. Egyszerű, postán. Zokniba, cipőbe rejtve, nem bonyolult. Adebisi nem akar digókkal közösködni, de Markstrom szerint Schibetta meggyengült, hamarosan átvehetik tőle a teljes üzletet. De azért még előtte a mi kis Poklewaldt barátunk jól megkeveri a szart, és beköpi a fekákat Glynn-nél. De még rá kell jönnie, hogy kerül be a drog. Irány O’Reily!

Most egy kicsit visszapörgetünk, az évadnyitóban rögtön meg is mutatják nekünk, ki hogy töltötte az előző évadzáró utolsó percit, mialatt egyesek a verandán smároltak, mások pedig meztelen ámokfutást rendeztek. Először is itt van Rory és Dean, akik éppen a posztkoitális enyelgés kellős közepén tartanak, nem részletezem. Ezek után tudjuk, mi történt, Lorelai betoppant, anyai hegyibeszédet tartott, Rory besértődött, Dean pedig iszkolt haza. Otthon aztán az „éjszakára kimaradó bunkó férj” című magánszámot adta elő és Lindsey nem értett semmit. Ami Emilyt és Richardot illeti, náluk áll a bál. Egy olyan burleszk-sorozatot adnak elő, amit személy szerint simán el tudnék képzelni fekete-fehér, recsegő, némafilmes változatban, feliratokkal megszakítva, néhány seggreeséssel tarkítva. Címszavakban: rohangálás, üvöltözés, pincébe való bezárás, ablakon való kimászás, szoknya leszakadása, végszóra pedig kijönnek a szaruk, akiket a szomszédok hívtak ki rájuk, mert sajnos elég hangosan művelték mindezt. Nagyon ciki. A balhé kiváltó oka is kiderül végre: Emily sértve érzi magát, amiért Richard nem avatja be semmibe, és ha már ő így, akkor Emily sem kíván részt venni a férje életében, és ezennnel le is lép Európába. Hát valahogy így kell elegánsan befejezni egy veszekedést.

Lorelai visszatér a szállodába, ahol Kirk éppen kialussza egy csipkebokorral való találkozás fájdalmait, és teletömhették nyugtatóval is, mert éppen félrebeszél. Vagyis nem félre, egészen pontosan elmeséli, miket látott, miközben képzelt terroristák elől menekült, többek között csókolózó Luke-ot és Lorelait is. Sookie-t ezek után már le se lehetne lőni, repül a boldogságtól és éppen csak meg nem fojtja Luke-ot és később Lorelai-t is az ölelgetésével, tudja ő, hogy most új korszak jött el, amit meg kell ünnepelni.

Egy neoszovjet gyárszerűségbe érkezünk a kapun át. Mindenhol csövek, meg ilyen gyári cuccok, amiről a büdös életben nem tudja meg senki, hogy mire is valók. Aztán találunk egy számítógépet, hurrá! Carter éppen feltelepítene egy vindózt, erre valami vadul csikorogni kezd. Ja, azért a számítógépnek is vannak érzései. O’Neill lefújja a küldetést, de ekkor valami megbénítja őket, és összeesnek. Később magukhoz térnek. Mindenki kapott egy jópofa tréningruhát. Aztán megjelenik Danny DeVito elfeledett testvére, Harlan, és azt mondja, hogy komtrájjá. Szevasz, mi meg a CSK-1 vagyunk, kumbájá. Ez a Harlan a bolygó utolsó túlélője. Itt él a föld alatt, mert a felszín lakhatatlan lett. 99.270.000 órája. Jack rávágja, hogy az 11.000 év. Ööö, honnan is tudta? Harlan örül magának, hogy mindenünk sokkal jobb lett, még az agyunk is. Feljavított minket. Az...jó. De mi inkább hazamegyünk.

Harlan szerint nem mehetünk el, úgyis vissza fogunk jönni. Beszél ez itt össze-vissza. Otthon Fraisert kicsit bántja, hogy Jacknek nincs pulzusa. Nem baj, vegyünk vért. Vére sincs! Aztarohadt. Valami fehér trutyi jön belőle. O’Neill felvágja egy szikével a karját, és... Nos, aki már hallott a Terminátorról, vagy Luke Skywalker jobb kezéről, az nem lepődik meg. Teal’cnek még a kukaca is eltűnt. Fraiser azonnal riadóztat. O’Neill Hammond családjával bizonygatja, hogy ő O’Neill. A tábornok át akar küldeni egy másik csapatot, de mi közöljük, hogy Harlan őket is átalakítaná. Mellesleg ő is robot. Aztán mindannyian összeesnek, kapkodnak a levegőért, meg ilyenek. Harlannak igaza volt, vissza fognak menni.

A nyomozgatás középpontjában ezúttal egy robbantás van, mert ez valami új, ez eddig nem volt. A bevezetőben megismerkedhetünk a joviális szekussal, Kretzker úrral, akinek mindenkihez van egy kedves szava. Hamarosan megérkezik a másik biztonsági őr és leváltja amíg Kretzker elmegy vacsorálni, de bár ne tenné, mert miközben az új őr a recepciónál nézelődik egy gyanúsan ketyegő aktatáskát fedez fel, ami annak rendje és módja szerint fel is robban egy pillanat alatt. A robbanás helyszínére megérkezik Grissom, Cathrine és Brass és megkezdődhet a vizsgálódás, de előbb megint panaszkodnak egy kicsit, hogy ezek a fránya tűzoltók mindig tönkreteszik a helyszínüket. Kiderül, hogy csak a biztonsági őr hunyt el a robbanásban, akinek a hullája még bent pihen az épületben, úgyhogy be is mennek, hogy lecsekkolják és meg tudhatjuk, hogy Van Gogh-hatásnak hívják, ha valakinek egy bomba letépi a fülét. Szegény biztonsági őrnek mindkét füle hiányzik, ami azt jelenti, hogy egyenesen a bombára nézett, amikor az felrobbant, valamint találnak egy kis puskaport a ruháján, az lehetett a hajtóanyag. Cathrine szerint azt lesz érdekes majd megtudni, hogy vajon a robbantós ember tovább folytatja-e a durrogtatást vagy ez egy egyszeri alkalom volt. Főcím.

Immár Sara és Warrick is a helyszínre érkezett, és az a következő embert próbáló feladatuk, hogy összeszedjék a felrobbant bomba ezerfelé hullott darabkáit, mert az alkotó részek túlélik a robbanást, aztán újra össze lehet őket rakni a laborban és az elvezethet a robbantóshoz.

Ajánlom ezt a részt mindazok figyelmébe, akik jártak már úgy, hogy egy csúnyára sikeredett buli után másnap a fejüket fogták, „úristen, mit műveltem, soha többet nem iszom” jeligével. Ezzel el is árultam, hogy végre választ kapunk, hogy mi a fene történt azon éjszakán Veronicával, de előtte még azt kell végignéznünk, hogy Mars-apuka Kubában összeszedi Duncant. Duncan, mint tudjuk, éppen bujkál, mivel néhány emberben – saját magát is beleértve – felmerült az az érdekes teória, hogy ő ölte meg a húgát. Mars-apuka elől viszont senki sem menekülhet, még akkor sem, ha az illető fura arcszőrzettel álcázza magát, nagyon macsó egyébként.

Ha már macsók… Logan szeretné tisztázni Veronicával a történteket, de ő a legutolsó ember jelenleg, akivel Veronica beszélne. Weevil az útját állja (mindez az iskolai parkolóban történik), és figyelmezteti, hogy el a kezekkel Veronicától. Logan most nincs hangulatban a kóstolgatáshoz. Hogy-hogy nem, Lilly és a szexuális szokásai is szóba kerülnek, itt most már nagyon felszínre akarnak törni az elfojtott indulatok, mindkét fél részéről. Logan nem adja fel könnyen, Veronica lakása előtt toporog egészen addig, amíg a lány ajtót nem nyit neki. Sok köszönet nem lesz ebben. Veronica meggyanúsítja azzal, hogy ő kábította el és erőszakolta meg a partin. Erre nehéz bármit is mondani, de az evidens „nem én voltam” valahogy mégis kimarad, hm. Logan az egész jelenet alatt egyébként is furcsán viselkedik, nem csoda, hogy Veronica rávágja ajtót, de előtte bejelenti, hogy csúnyán meg fog fizetni ezért az a valaki, aki ezt tette vele.

Marin vidáman mutogatja a kocsmában az öntisztító sütővel rendelkező új tűzhelyét, így a konyhája már lassan a célnak megfelelő lesz. Valamint azzal is felvág szőkénk, hogy remekül főz. Cash ezt azonnal vitatná, így kihívja Marint egy ragufőző versenyre. Buzz és Jack is megérkezik a kocsmába, és egy szexvideóról beszélgetnek. Na nem kell rosszra gondolni, mert Jack csak a vidrákról fog szexvideót készíteni, és nem az elmoi felnőtt film üzletet akarja felvirágoztatni. Az Anchorage-i állatkert bízta meg őt ezzel a fontos filmezéssel, hogy az állatkertben élő vidráknak kedvet csináljanak a szaporodáshoz. Persze a kocsma népe alaposan kigúnyolja Jacket.

Marinnél találjuk magunkat, ahol ő és Cash ragut főz. Az első kóstolásnak Marin raguja esik áldozatul, sok hmmm meg igenlő fejbólintás mellett finomnak tűnik, de következik Cash raguja, ami viszont eléri a sokkal jobb címet. Ezzel megvan a győztes, aki elárulja, hogy az eszkimó krumplinak köszönheti a sikert. Cash szerint a jó hozzávaló az ételben olyan, mint egy jó kapcsolatban az egymáshoz való felek. Marin szerint viszont nem csak a hozzávaló a fontos egy kapcsolatban, hanem a kémia is fontos. Egy verseny nem ér semmit visszavágó nélkül, amire Marin feltétlen igényt tart.

Menekülés New Yorkból
Carrie-nek alkalma nyílik pár napra elszöknie New Yorkból, ugyanis meg akarják filmesíteni a rovatát. Charlotte időközben nászúton volt a Bermudákon Treyjel, és persze még mindig nem volt semmi szex.

A lányok Charlotte nélkül elmennek Los Angelesbe, ahol Miranda rögtön frusztrált lesz, mert neki nem foglalt szobát a filmstúdió. A hangulatát még erősíti, mikor este a bárban, a jóképű fickó, akivel beszélget, megnéz egy nagymellű csajt, és végül nála köt ki beszélgető partnerként. Samantha összefut egy pénisz modellel, aki rögtön meg is hívja őt egy szex kütyü bemutatóra. Carrie az egyik filmes csajjal dumál, aki elmondja neki, hogy a nagy meglepetés nem más, mint Matthew MacConaughey, aki szerepelne is, de producerkedne is Carrie írásának megfilmesítéséhez.

Múlt héten a négy nerd barátsága sikeresen kiállta az első próbát, így elkerülték a valóságos földi armageddont, a szétszakadást. A szerelem azonban újra támad, mégpedig sunyi és alattomos módon, nem ott és nem úgy, ahogy azt épeszű ember el tudná képzelni. De mivel főhőseink sem éppen százasok, ettől lesz olyan nagyszerű az egész. Kezdjük is el, nézzük ki mivel tölti el a szabadidejét: Sheldon épp a penztarcarendelo.com-ot (szigorúan ekezet nelkul) szidja, amiért azok átverték őt, és egy rekesszel kevesebb hely van a tárcában, mint azt megígérték (Homárra vele!). Leonard erőt gyűjt a naphoz, ez a reggeli rituáléja elengedhetetlen, hogy elviselje Shellyt, nélküle már rég kárt tett volna magában és környezetében. Na és a többiek? Várjunk csak, ezek ketten vannak a lakásban? Na, ilyet is rég láttunk!

De nem sokáig áll fent ez természetellenes állapot, már jön is Raj és Wolowitz, előbbi egy laptoppal ölében, és ráadásul még társaságot is hoztak: a számítógép képernyőjén megjelenik Dr és Mrs Koothrapali, egyenesen Új-Delhiből, szép dolog a széles sávú internet. Gyors bemutatás, majd jön a brékingnyúz, tessék összegyűlni szépen: a Koothrapali szülők unokákat szeretnének, ezért megkezdték a szervezést a Gupta családdal, hogy a tavasszal összeadják a gyermekeiket. Ugye milyen jó hír, kicsi Raj? Csak egyetlen egy aprócska probléma merül fel: a szülők nem nagyon tudják, áldott jó fiúknak egy aprócska nyikkanás se bírja elhagyni a torkát női társaságban. Sebaj, azért vannak a jóbarátok, hogy az ilyen problémákon átsegítsék egymást. Érdekes epizódnak nézünk elébe, ezt már most látom.

Gyerekkori videóval kezdünk, 1971-ben Jarod papírhópelyheket gyárt, azok szállingózását bámulja szomorúan. Majd rájön, hogy az olló a kezében jó másra is: kicsavarozza vele a szellőzőrácsot, és irány ki a szabadba, nem számít a hideg sem, igazi hóesést akar látni. Megindító, szépen megkomponált képek, Jarod kitárt karokkal forog hóesésben, igazi gyermeki boldogsággal, ami neki talán először adatik meg. Majd riadó, helikopter, szirénahangok, félelem, Sydney és a Központ gólemei be is viszik gyorsan.

A következő képtől Baltimore-ban vagyunk, karácsonyi hangulat. Ez a sorozat az éles kontrasztokra épül, most éppen helyszínelők dolgoznak egy holttest körül az utcán, karácsonyi muzsikaszó alatt. A holttest mikulásruhában van, a hullaszállítók közt pedig orvosszakértőként megjelenik Jarod. Kétségbe is esik, meghalt a Mikulás!?

„Utazó érkezik!” harsogja Walter a hangosbemondóba. Ez eléggé meglepi Hammondot, mert 24 órán belül nem vártak vissza senkit. Az azonosító szerint a CSK-1 jön. A féregjárat furcsán villog és rohamos tempóban nő a kapu fogyasztása. Danielt és Teal’cet szabályosan kilövi magából, majd kiveri a biztosítékot, és a féregjárat megszakad. Carter egy jégbarlangba nyíló csillagkapu előtt tér magához O’Neillel az oldalán.

Jackson eszméletlen, a tábornok, pedig Teal’cet faggatja a történtekről. A bolygón tüzet nyitottak rájuk energia fegyverekből. Ők visszavonultak. Bár a karja fel van kötve, de ő már indulna a mentő akcióra. Erre azonban kicsit várni kell, mert a kapu javításra szorul. Hammond 12 órát ad a javításra, de Siler őrmester szerint ez nem így megy, és ragaszkodik a 24 órához. Hát, ha a tábornok látott volna pár Star Trek részt, akkor felvilágosíthatná az őrmestert, hogy ez nem így, mert nem a szerelő szabja a határidőt. De nem látott, így ráhagyja.