Ez az új évad első olyan része, ami valahogy kilóg a sorból, eddig olyan faszán ívelt fel az évad, hogy ihaj, és törvényszerű volt, hogy jön egy visszaesés - nem csoda, hogy pont Katinka epizódja lett a hulámvölgy, az eddigi évadokban is ezek voltak a leggyengébbek. Onnan folytatjuk, hogy Szájidról is tudjuk, kikerült a szigetről (Katinka, Hörli, Dzsekk, Szájid - még ketten vannak hátra), Team Lokkbácsi Ádörfalván van, és Milest tartja fogva, Team Dzsekk a helikopteresekkel, ahonnan Szájid és Dezmond távozott a hajóra. Katinka maradt Szójerrel a Potemkin-faluban.

Team Lokkbácsi tökéletesen otthonosan érzi magát Ádörfalván, mindenkinek van kis háza, előkertje, ruhaszárítója, csak a kutyák hiányoznak (télleg, Vincent hol kódorog?), meg az SUV-ok a garázs elől. A vén kopasz bolond reggelit készít két tojásból Bennek, aki fogoly a saját házának a picéjében, a sors nem kissé ironikus ugye. Persze ez nem akadályozza meg abban, hogy Lokkbácsi fejével baszakodjon, ami kiváló visszautalás a második évad legendásan fasza epizódjaira. Lokkbácsi annyira ideges lesz a beszélgetéstől, hogy majdnem lebontja a pince falát - itt a készítők jobban is figyelhettek volna, mert a "fal" a hozzávágott tányértól kis híján bedől (fekete pont a díszletesnek, vagy piros pont Terry O'Quinn erőnléti edzőjének.)

Az osztott képes megjelenítés nagyon megtetszett valakinek, mert a fél részt így nézhetjük, ami néha kicsit zavaró. Ami viszont egyáltalán nem zavaró, hogy elővették Mary melleit, amiket ő is elővett, valamint a promo együttes most a Pussycat Dolls lesz, azaz a puncicák.

Sam teljesen be van pörögve, mert egy rejtélyes milliárdos őt kérte kísérőnek, így le passzol két párt Delinda-nak és az ő légzsákos barátnőjének. Mary-t külön kiválasztották, ugyanis a mellei szerencsét hoznak egy öregúr szerint. –Miért van mindenki leakadva a melleimen?- hangzik a költői kérdés, amire válasz ott lapul mindenki agyában, valahol félúton a Pamela Anderson-t és a pornócsatorna számát tároló idegsejtek összeköttetései között.

Újabb fontos résszel állunk szemben. Végre megtudjuk, hogyan képes érezni Teyla a lidérceket, és hogy hogyan alakultak ki a lidércek. És ha már lidércek, ne feledjük, hogy egy hét és itt vannak. Ami pedig a rész végén kiderül, nos, az nagyban megváltoztatja majd a stratégiát.

Atlantisz, éjjel. Pár katona őrködik, McKay számítógépezik, Ford forgolódik, Sheppard húzza a lóbőrt, Teyla szintén. Aztán megjelenik egy lidérc! Bemegy Teyla-hoz, és elkezd zabálni! Villanás. Teyla felébred. Csak álmodta. Na azért. Kiugrik az ágyból, és elrohan Sheppard-höz. Ez olyan, mint amikor a gyerek megijed a dörgéstől, és bebújik a szüleihez. Na de Teyla? Kopog az őrnagy ajtaján, de semmi válasz, úgyhogy beengedi magát. De Sheppard helyett csak egy csontvázat talál. Aztán megint feltűnik a lidérc, és... Megint felébred, ez is álom volt. Na, ezt fejtsd meg Freud!

Edzőterem. Teyla és Sheppard bunyózik két bottal, biztos van valami szép japán nevük, de én sajnos nem tudom, mi az. Viszont valami nem stimmel, ugyanis Sheppard megismerteti Teyla-t a padlóval. Ez általában fordítva szokott történni. Teyla közli, hogy keveset aludt, és akkor is rémálmai voltak. Legutóbb akkor volt ilyen, amikor az apját elvitték a lidércek. Ugrunk a tárgyalóba. Az expedíció jó sok tagja beállt egy csoportképre, de helyette csak egy Weir-t kapnak. Összegzik, hogy hogyan állnak a városvédő tervekkel. Na nézzük.

Klasszikus flashbackre-épülő epizóddal van dolgunk, vagyis a kérdés most nem az, hogy mi lesz a történet vége (azt láthatjuk a kezdő képsorokból), hanem az, hogy jutunk el addig a pillanatig, melyben Veronica önmagát hibáztatva ücsörög az apartmanházuk lécsőjén, miközben a mentősök éppen egy sebesültet szállítanak el. Hm, valaki megint belekeveredett valamibe.

A felirat szerint egy héttel korábban találjuk magunkat, szintén az apartmanházban, ahol egyelőre még minden a Melrose Place-szerű megszokott kerékvágásban zajlik és láthatóan még az összes szomszéd épségben van. A közös mosás alkalmával egy szomszédlány (ismertetőjegyei: terhes, művész-féle, és egy csivavát cipel magával mindenhová) nemcsak a ruháit, hanem a magánéletét is kiteregeti, és szipogva elmeséli Veronicának, hogy mostanában sokat veszekednek a féltékenykedő pasijával, eltűnt a naplója; szóval nagyon jól jönne most neki egy kis baráti támogatás, amire egészen konkrétan a következő orvosi vizsgálatán lenne szüksége. Veronica természetesen igent mond a felkérésre, a sztoriban pedig megvan a potenciális szomszédáldozat-jelölt.

A második évadot azzal nyitjuk, hogy Carrie még mindig sokat gondol Bigre, és szinte már alig mer kimenni az utcára, mert mindenhol őt látja. Ezért a barátnői úgy döntenek, elviszik őt valahova, ahol tutira nem találkozik a fickóval, és valószínűleg jól is fogja magát érezni. Egy baseball meccsre mennek, és Carrie nagy örömére olyan helyre ülnek, ahol lehet dohányozni, így a lány végre kiélvezheti a cigi és a pia együttes hatását. Miranda lelkesen a játékra figyel, míg a többiek azért elég unottak, egész addig, míg egy labda közéjük nem repül, amit Carrie fog meg.

A lányok úgy döntenek, hogy az öltözőnél megvárják a srácot, aki a labdát ütötte, hogy aláírassák vele. Az új Yankee játékos nemsokára elő is bukkan, és Miranda hebegve-habogva megkéri, hogy írja alá a labdájukat. Carrie előhúzza a zsebéből, pacák aláfirkantja, majd Carrie valószínűleg a sok sör hatására utánafut, és elhívja egy randira aznap estére.

Nem kell lehunynunk a szemünket az emlékek után kutatva, megteszik helyettünk a sorozatkészítők, mindenki felidézhet mindent. A gyorstalpaló után azonnal egy változás: nem reggel vagyunk, rögtön bele is csapunk a dolgok közepébe, barátaink épp cserkészik is be a Szökött Lelket (az érthetőség kedvéért ő lesz az 1-es számú). Az az érzésünk támad, mintha az epizód utolsó 5 percét néznénk. Lemaradtuk valamiről? Barátaink megpróbálják szép szóval meggyőzni Pokolszökevény Leont, nem segít, a srác egyik karja egy félautomata fegyverré alakul át, nyomatékot adva szavainak. „Sokat dolgoztam a mentális egészségemen, hagyjatok élni”. Brühühü, hát nem megható. Persze a Pokolba sem fog visszamenni. Az edény egy majmos havazósgömb. Király! Elfogás sikerül, megy ez fiúk. Főcim. Márcsak le kéne passzolni a Szökevény1-t. De nincs kinek, Gladys szabin van. A helyettesének meg fogalma sincs arról, hogy munkahelye a Pokol bejárata lenne. Na most mi lesz? Ezek szerint megtörik az eddig dramaturgia, az eheti epizódban a „Mi van, ha nem adjuk le a Lelket?”-szitut láthatjuk.

A WB-ben Ted Jack Sparrownak beöltözve demonstrálja alkalmazottjaink, hogy közeleg Halloween. Andy még mindig mérges Samre, kis kavarodás, és Sam megint önfeláldozó lesz, neki kell beöltözni egy „Jack-o-Lanternek” (töklámpás), osztogatni a kuponokat a bejáratnál. Sock is próbálkozott, valamiért őt elutasították. Kíváncsi vagyok, mi volt az indok. Ezt azonban már sosem tudjuk meg. Sock rájön, hogy az elfogott Lélek az hógömbben képes velük kommunikálni. Csak rájuk ne nyisson valaki, mert nem tudom, hogyan fogják megmagyarázni, hogy egy havazógömbbel folytatnak élénk diskurzust. Persze Leon ki akar jönni a gömbből, ám meglepő módon nem azért, hogy rendezzen egy kis ámokfutást. Már itt elkönyvelhetjük, hogy Sock majd a pártját fogja, Sam és Ben pedig képviseli az ellenkező (ez esetben jókisfiús) oldalt.

Fél percben áttekinthetjük, hogy mi is történt idáig úgy egészében, de rögtön ezután szomorú hírt közöl Patrick a rádióban: sajnos meghalt Franklin Cook. Kérdezhetnénk, hogy ki a bánat az a Franklin Cook, de azonnal választ is kapunk rá, ő volt Elmo legöregebb lakója, így a népesség a kis alaszkai városban 233-ról 232-re csökkent. Hiányozni fog a hétvégi újhold fesztiválról és a jegesmedveugrásról. Pont van még egy idevágó kérdés, méghozzá az, hogy mi az a jegesmedveugrás? A válasz: sok idióta ember kevés ruhában vagy ruha nélkül a jéghideg vízbe veti magát. Biztos jó ez valamire, de én még nem jöttem rá, hogy mire. Patrick bejelenti, hogy a bulin ott lesz Pakuma is, a testvérváros, majd Marin mond egy Franklin hiányozni fog beszédet a rádióban, amire persze mindenki elmorzsol egy könnycseppet.

Marin a posta előtt áll teljesen csalódottan, mert zárva van. Jerom épp ott ebédel, akinek elpanaszolja, hogy csomagot vár, amiben a meleg ruhái vannak. Jeromot nem hatja meg és nem nyit ki, ja, mert ő a postás. Persze, hogy ő, ki más ebédelne a posta mellett? Tréner elrohan, a meleg ruhák meg a postán raboskodnak tovább. Marin a szobájában van, és oh jaj, kezében olló van, amivel erőszakosan vagdossa a kezére húzott zokni azon részét, ami nem véletlenül van összevarrva. Sara epésen meg is jegyzi, hogy ők ezt a lábukra szokták húzni, de tréner fázik és akkor nincs mese, kesztyű helyett megteszi a zokni is. Sara sapkát és alkohol mentséget ajánlgat a hideg ellen, és mivel ilyeneket tud, az önkéntes mentős tanfolyamon töpreng el egy percig, majd egy sapkát nyom a fázós szőke kezébe, aki ennek úgy örül, mint egy kisgyerek 5 gombóc fagyinak.

Tekintve, hogy a TV2 méltóztatott átrendezni a sorozatait "vonzóbb időpontokra", ezen a héten BSG nélkül maradtak a nézőik, a csatorna meg, szkippelve a most nem leadott epizódot, két hét múlva úgy folytatja a sorozatot, mintha mi se történt volna. Mi azonban nem hagyjuk az olvasókat a betevő adagjuk nélkül, nesze neked, csigakettes.

Ez az az epizód, amelyben a Battlestar Galactica írói megpróbálkoztak a humor némileg direktebb közvetítésével, nem véletlen az eredetileg szójátékos cím sem, a Tigh Me Up, Tigh Me Down. A szituációs jellegű komédia nem éppen egy hogyvoltolható műfaj, ráadásul a mostani rendező, Edward James Olmos (azaz maga Adama parancsnok) tolmácsolásában ez annyira erősre sikerült, hogy a most következő írás csak halvány árnyéka tud lenni a képernyőn látottaknak.

A történet fonalát a múlt heti fogoly kivégzésénél tettük le, aki utolsó perceiben még Roslin fülébe suttogta, hogy Adama is egy cylon, úgy bizony. Bár az elnöknőnek nem sok oka lehet hinni az ellenségnek, de az ördög sohasem alszik, plusz a hallottakat megerősítik a saját látomásai is. Nem véletlen, hogy most a Galactica irányítóközpontjában látjuk viszont Roslint, ahogy gyanakvó tekintettel járkál fel-alá, méregetve a parancsnokot.

Mindenki megnyugodhat, Kitti nem halt meg, sőt Denise sem, valószínűleg csak figyelmeztetni akarták őket. Kihallgatással kezdünk és bunkó rendőrökkel. Kezdenek elszaporodni az ilyen bunkórendőrös részek. Az elején ez még egy rendőrbarát sorozat volt, ahol csak a paréjfejű hülyegyereket fenyítették be kalapáccsal, kislányokat még nem szívattak elsötétített kihallgatóhelyiségben. Na, de most már van ilyen is. Denise és Kitti persze nem láttak semmit a merénylőkből. A poén persze az, hogy az egészet Herceg is visszanézi felvételről. Próbálhatjuk összerakni herceg félmondataiból az újabb giga konspirációt, de úgy se fog sikerülni. "Minden a terv szerint halad", "Demsa lépni fog", ésatöbbi.

Egy díler, meg egy lepukkant kis hülyegyerek egyezkednek az utcán. A kisgyerek valami cuccot vesz a fickótól, méghozzá azt a tablettát, amit az illegális gyógyszerész állít elő a körzetben. Kálmán bá ki is szúrja őket. A díler elmondja a használati utasítást, hogy az a legjobb, ha piával veszik be a tablettát. Erre mondja a hülyegyerek, hogy már benne van egy liter pálesz.

Hogyan is kezdhetném ezt az epizódot el finoman? Mondjuk úgy, hogy Emmett játszik magával, vagy elvan magával. Vagy mindent bele módon: Emmett ül a számítógép előtt, chat-en szexel, és akkorát élvez, hogy beleremeg Pittsburgh. Mikor a másik oldalon szintén jól szórakozó valaki személyes találkozót szeretne, Emm olyan gyorsan kilép, mintha soha ott se lett volna. A fiúk a Woody’s-ban vannak, és Ted tudományosan magyarázza a biliárd alapjait, ami szokás szerint mindenkinek fejfájást okoz. Mikey nem játszik, mert Davidet várja, aki jön érte, Brian természetesen megjegyzéseket tesz erre. Justin is megjelenik, ami meg Mikeyt készteti némi élcelődésre Briannel szemben. Emm Teddynek meséli a netes szexkalandjait.

A lányok pánikban vannak otthon, mert Gus lázas és folyamatosan hány, így az orvos azt javasolja, hogy vigyék a kicsit kórházba. Brianéknél vagyunk, Justin az anyjával beszél telefonon és megkéri, hogy beszéljen az apjával, hátha sikerül jobb belátásra bírni és hajlandó lesz beszélni szöszivel végre. Brian azt mondja Justinnak, hogy tegye azt, amit ő és ne foglalkozzon avval, hogy az apja mit gondol. Telefon csörgés szakítja félbe a lelkizést, Lindsay hívja Briant és elég ideges. David és Mikey épp lefekvéshez készülődik, és Mikey azt gondolja, hogy David nem vállalja őt a barátai előtt, amit szóvá is tesz, de David nem így gondolja, és péntekre ismerd meg a barátaimat estét szervez.