Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

Reklámőrültek 1x12 – Nixon kontra Kennedy

2008. december 01. 13:31 - santinocorleone

Fekete-fehér híradórészlettel nyitunk: ma van az amerikai elnökválasztás napja, ma dönthetnek a polgárok arról, kié legyen az ország, sőt, talán az egész világ legfontosabb tisztsége az elkövetkező négy évben. Bert Cooper mezítláb császkál az irodájában, kikapcsolja a tévét, majd fogadja Dont és annak vendégét. Herman Phillips, de a legtöbben csak úgy hívják, Kacsa. A fickó a londoni YkR-nél volt, és örül, hogy visszatérhet végre az univerzum központjába. Cooper feszültebb a szokásosnál, úgy tűnik, a cég életében nagy lépés lehet a mai. Előre vagy hátra, ez majd még elválik.

A vidám fiúk is a főnökről beszélnek. Tudni vélik, hogy ma gyorsan lelép majd, így ők máris tervezgetik az esti partit, az irodában, hol máshol. Jókedvűek, és úgy tűnik, nekik mindegy ki nyer a végén, a lényeg, hogy az este jól sikerüljön, és egyetlen titkárnő bugyija se maradjon szárazon. Meglátják, amint Don kikíséri a fickót, és durvábban pletykálnak, mint a telefonközpontosok ebédidőben. Mindannyian hallottak már a paliról, és remélik, Cooper lesz annyira okos, hogy nem veszi fel. Pete forral valamit, ez kétségtelen, mert nem csak csúnyán néz, de még gondolkodik is mellé. Azt hiszem, úgy véli, eljött az ő ideje, és nyilván biztos benne, hogy az új pozícióra senki sem lehet méltóbb nála. Megy is gyorsan Draperhez, de mire odaér, már akkora az arca, hogy alig fér be a sarokirodába. Peggy megkérdi segíthet-e, a srác meg nem is érti miről van szó. Úgy hiszi, neki most már mindenhová bejárása van. Odabent sem nagyon vesz vissza a lendületből, elmondja, hogy ő akarja az új állást, abszolút megérdemli, és különben is, az ügyfelek lojálisak hozzá, hisz még az urológusukat is ő ajánlja általában. Szerinte ez a Kacsa már lejárt lemez, ide fiatalok kellenek, mint ő. Don próbál normális lenni vele, de ilyen hangnemre már ő sem tud mást reagálni, rezignáltan kijelenti, köszönjük a jelentkezést, majd értesítjük.

Miközben Don kifelé igyekszik már, a vidám fiúk egyike, Harry a nyomába ered. Nixon előnyéről diskurálna, valójában azonban csak látni akarja, amint a helyettes is elhagyja a hajót. Amint Don kilép, mindenki sikítozni és ugrálni kezd, kezdődhet a buli. Előkerülnek a poharak, az italok, s persze egy televízió, amely folyamatosan közvetíti a részeredményeket. Kennedy esélye jelen állás szerint már csak 22:1. A pia lassan kifogyóban, de a kreatív alkalmazottak ezt is gyorsan megoldják, Joan hathatós segítségével. Érdekes, hogy Pete barátunk karót nyelt titkárnője is mosolyog, sőt, jókedvű, főleg mert Mr. Campbell az apósáéknál tölti az estét. Egy-két óra múltán már az irodai víztartályból is tömény alkohol folyik, tényleg alakul a parti. Közben a Draper-házban is előkerült már az alkohol, Betty a kanapén borozik, és újságot olvas, miközben a lánya a tévét tekergeti. Tetszik neki, ahogy a sok bácsi nagy-nagy táblákon matekozik. Hazaér végre Don is, s miután nem igen akaródzik elmagyarázni a néhány éves kislányának az elektori rendszer leglényegét, ő is egy ital mellett dönt.

A többiek eddigre már nem is egyet döntöttek magukba a Sterling-Cooper előterében. Most épp olyat játszanak, hogy a fiúk kergetik a lányokat, miközben a bugyijuk színét tippelgetik, s mikor utolérik őket, egyszerűen eldönthető, hogy ki nyerte a szavazást. Peggy és az egyik telefonközpontos csaj lesajnáló pillantások közepette vizslatják a számukra szánalmas gyerekeskedést, de miután Peg a távozás mellett dönt, a másik, biztos ami biztos alapon összeönti kettejük piáját, a saját poharába persze. Pete még ennél is szarabb állapotban van. Az éj kellős közepén kiül a nappaliba a csinos kis pizsijében, és nézegeti Draper dobozát. Azt, amit az öccse állított össze neki az öngyilkossága előtt, és ami főként Don gyerekkori és fiatalkori fotóit és dokumentumait tartalmazza. Az asszony le is szúrja rendesen, ez nem az övé, adja vissza, nem szép dolog, stb. És különben is, húzás az ágyba. Az irodában tovább emelkedik a hangulat. Ken épp most fedezte fel Paul irodáját egy titkárnővel karöltve, és véletlenül megtalált egy drámát, írta Paul Kinsey. Ajjaj, Paul most tényleg pipás lesz, de verekedés helyett ezúttal színházi előadásba torkollik a parti következő része. Eltelik néhány perc, és Paul már az általa írt darabot viszi színre, a főbb szerepekben Salvatore, Joan és egy ismeretlen, ám de balta arcú irodai alkalmazott láthatóak. Ó bocsánat, a háttérben még Pete titkárnője is ott van. A közönség maga a cég. Ahogy elnézem, Sal játssza Pault, Joan pedig Joant. Még az első részben volt egy apró utalás, miszerint vöröske régen pipással kavart, és most úgy tűnik, Paul még mindig érez valamit, mert határozottan zord, ámde reménykedő a tekintete, amikor Sal a szerepe szerint lekapja Joant.

Nixon időközben Ohiót is behúzta, így még nagyobb az öröm. A piával telt víztartály már-már kifogyóban, mindenki táncol és jól érzi magát. Harry a jó hír hallatán lesmárolja Pete titkárnőjét, akit szintén nem kell félteni, mielőtt elfeledkezhetnének az egészről, gyorsan visszacsókol ő is, biztos ami biztos. Aztán Harry mintha bánná, lépne is, de az irodájában utoléri a csaj, és azt hiszem, nem kell sokat találgatunk, mi fog most történni. Aztán szép lassan véget ér a buli, az iroda időközben igen leharcolt állapotba került, a padlószőnyegbe csikkeket tapostak, emberek alszanak a székekben, az asztalokon és a kanapékon is. Paul elnyűtten nézi a televíziót, még mindig semmi biztos. Előkerül Joan is, ő az egyetlen, akin ugyanolyan kifogástalanul áll a ruha, mint tegnap este. Kikapcsolja a készüléket és kibújik a magassarkúból. Beszélgetni kezdenek, kiderül, Joan azért dobta a srácot, mert annak túl nagy a szája. Jah, és amúgy Orson Wellesnek hívta a fiút, ami igen találó. Paul táncba hívja a lányt, és gyönyörű, amint félig részegen, félig másnaposan nyomják a cha-cha-chát az alvó iroda kellős közepén, zene nélkül. Pete titkárnője, Hildy is ébredezik már, Harry mellkasán. Nem repesnek az örömtől, de késő bánat. Ráadásul még a srác vastag keretes szemüvege is tropára ment a nagy lelkesedésben. Harry nagyon zavart, látszik, eszébe jutott végre a neje. A csaj azonban jófej, megnyugtatja, hogy nem kell aggódni, nem kell ezt annyira komolyan venni. Miután Hildy kioson, több irodából is titkárnők szökdösnek kifelé, ez nagyon nagy. Megérkezik Peggy is, és sokáig csak gúnyosan mosolyog a leamortizált irodán, de aztán felfedezi a zöld rókát a szemeteskukájában, és már nem is olyan vidám. Ráadásul még a dugipénz is eltűnt a szekrényéből, meg egy blúz. Az elnyűtt fiúk másnaposan iszogatnak a konyhában, próbálják kikúrálni az állapotot.

Cooper irodájában serényen dolgozik a házi masszőr, és érkezik Don is. Három újság, három különböző végeredmény. Cooper persze már tudja a lényeget, Kennedy győzött. Úgy tűnik, együttműködő lesz majd, így nem lesz nagy para. Nixon meg túléli, hisz később még lehet esélye. Pete jön Draperhez, leugatja Peggyt, majd kopogás nélkül benyit. Kezében a bűvös doboz. Leteszi, és megkérdi, hogy áll az ügye. Don persze nem gondolta meg magát, így a kisköcsög becsukja az ajtót, és elmondja, hogy mindent tud Draperről. Jobban mondva Dick Whitman-ről. Még a Védelmi Minisztériumban is nyomozott egy keveset. Don persze adja az értetlent, de a srác határozott. Egyszerűen megzsarolja, vagy övé az állás, vagy rohan Cooper bácsihoz. Miután Don egyedül marad, kinyitja a dobozt, és már mindent ért. Flashback jön a katonaéletről: Don egyedüli katonaként, egy felettese irányításával volt kénytelen kiásni egy óriási lövészárkot, a leendő a katonai kórház területe körül. A felettese értetlenkedik, hogy lehet valaki ilyen hülye, hogy önként jelentkezik a háborúba. Most majd háromszor is megbánja majd, mondja a fickó. Emlékek vége, Draper rohan a Menken-lányhoz, azt akarja, hogy tűnjenek el innen, együtt, örökre. A csaj pillanatok alatt kiborul, amint rájön, hogy Don egyáltalán nem gondolta végig ezt az egészet. Ráadásul nem hajlandó elmondani mi történt. Vitára veszekedés jön, arra sértődés, végül a nő kidobja Dont. Vagyis Dicket. Vissza tehát az irodába. Peggy ott sír a főnöke irodájában, s bár Don először kiakad, végül nyugtatni próbálja a lányt. A titkárnő azon borult ki, hogy miután jelentette a lopást a biztonságiaknak, azok kirúgtak néhány takarítót és liftkezelőt. Olyanokat, akik bent sem voltak tegnap este. Peggy sír, mert a világ nem jó így, hogy a csalók vígan élik az életüket, s teszi, amit jónak látnak, míg az igazak, akik betartják a játékszabályokat, szívnak. Hmm, Don mintha értené.

Miután megvilágosodott, Draper átmegy Campbell irodájába. A kisköcsög a kanapén piál, várja a jó híreket, biztos a dolgában. Don nem cicózik, közli, Pete gyenge jellem, az állás pedig a Kacsáé. Együtt indulnak Cooperhez, Don megy elől, a beszari Pete meg a nyomában. Utóbbi azt mondja ez nem olyan, mint a filmeken, ő tényleg „lelövi” Drapert, ha kell, de az nem hátrál meg. A cipőjüket is együtt veszik le, majd belépnek a főnökhöz. Don közli odabent, hogy Duck Phillips az új részlegvezető. Okés, mondja Cooper. Pete közli, hogy Draper valójában Whitman, Draper meghalt tíz éve Koreában, a kreatív igazgató tehát dezertőr, és még ki tudja mi más. Okés, mondja Cooper. Kit érdekel ez? Egy japán mondás szerint mindegy milyen ember van a szobában. Most Donald Draper van a szobában, ennyi. Kisköcsög csalódottan lelép, s Cooper még hozzátesz annyit, ha akarja, Don kirúghatja a srácot. Bár, ő maga nem tenné, hisz sose lehet tudni, hol születik a lojalitás. Don sokat tanult ma, mert szerintem ezt is megérti. Újabb flashback: Whitman ássa a lövészárkot. Jön a felettes is sietve, körülöttük gránátok csapódnak a földbe. Mindketten a félig kész árokban fekszenek. Miután vége a bombázásnak, kikászálódnak, rágyújtanak, és a felettes jelzi, Whitman összehugyozta magát. Dick próbálja letörölgetni a nadrágját, és közben kiejti a kezéből a zippót. Ami beleesik abba a tócsába, ami nem víz, de még csak nem is húgy. A robbanást csak Whitman közlegény éli túl. A kórházban azonban összekeverik az immár halott hadnaggyal, mivel a robbanás után kicserélte a dögcédulákat. Bíbor szív kitüntetést kap, az elnök és az állampolgárok nevében. Ráadásul elengedik az utolsó nyolcvan napját, amint jobban lesz, mehet haza. Végleg. És, mivel ő látta utoljára életben, ő is viheti haza Dick Whitman holttestét. A vonatról persze le sem száll, csak a koporsót küldi. Adam öccse még így is felismeri, de ő még csak gyermek, senki sem hallgat rá. A vonaton egy nő megkérdi, ismerte-e az elhunytat. Azt mondja, kicsit. A nő azt mondja, el kell felejteni azt a fiút a koporsóban, hisz előtte még itt az egész élet. Meghívja egy italra az újjászületett férfit. Adam még fut a vonat mellett egy darabon. A felismerhetetlenné égett hadnagyot úgy hívták: Donald Draper.

Címkék: madmen
komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nyomasek_bobo · http://sopron.e-cafe.hu 2008.12.01. 15:33:08

Emlékeim szerint 2 színesbőrű volt a sorozatban eddig: a takarító és a liftesfiú.

brutusbrutalis 2008.12.01. 15:50:20

bár úgy látom ez a cikk nem arról szól, amiről eredetileg gondoltam, azért megosztom a két hivatkozást, ami kapcsolódik a címhez:

Kennedy: autogram.blog.hu/2008/11/22/john_f_kennedy_autogramgyujto_volt

Nixon:
autogram.blog.hu/2008/10/21/richard_nixon_dedikacioja_amerikai_elnokok_1_resz

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2008.12.01. 16:48:46

Végre, valami izgalom.. Ez a szerepcsere nagyon hamar megvolt, most az lesz az érdekes, hogy miért is volt erre szüksége Don Akárkinek.. Mert nagyon hamar reagált a hadnagy halálára..

Két kérdés.
Peggy terhes vagy szimplán hízik a heti 35 dolláros fizetés mellet?

Coopernél mi ez a cipőlevételi mánia?

vadász2 · http://kariblog.blog.hu 2008.12.05. 16:09:42

Ez egy jó rész volt, tele jó jelenetekkel (ünneplés, kisköcsög)
süti beállítások módosítása