Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

Elnöknő 1x17 – Happy Birthday, Madam President

2008. május 20. 10:18 - santinocorleone

Az előző részek kivonatos tartalma után ezúttal Dickie-vel nyitunk, aki még a futógépet is megpróbálja legyőzni, mert ő nem ismer lehetetlent. Szerencsére csatlakozik hozzá Bauer-papa szöszije, és kedélyesen elcseverésznek az előttük álló kampányról. Az elnöknő ugyanekkor épp az Air Force 1 fedélzetén utazik, most jön vissza Manilából. Kelly ugyanitt, csak egy szobával arrébb az újságírókkal bowlingozik, egy narancs és néhány kisdobozos üdítő segítségével. Jim és Vince szintén a fedélzeten utaznak, s mikor már aludhatnának végre, hívás jön a válságteremből. Ismeretlen fegyveresek szállták meg az egyik isztambuli szállodát, így az ott tartózkodó 22 amerikai immár túsz. A Török kormány minden előzmény nélkül lerohanná őket, de Mackenzie Allen valahogy nem rajong az ötletért.

A Fehér Házban a család többi része, vagyis apu, nagyi meg az összes gyerek anyu esti szülinapjára készülnek. A gyerekek nem vettek ajándékot, mondván, hogy úgysem tudnak versenyezni a Jordán király ajándékaival, meg különben is, baromi macerás a celeb-vásárlás, de a család idősebb tagjai elmagyarázzák, hogy ez nem így működik, ajándékra márpedig szükség lesz. Az elnöknő mondjuk most a legkevésbé sem a születésnapjával van elfoglalva, a tanácsadói szerint ugyanis az sem lehetetlen, hogy a kurd szeparatistákat maga a Török miniszterelnök küldte a hotelbe. Mackenzie Allen gyorsan telefonozik is vele, kér még egy kis időt, mert a fickó továbbra is támadni akar, de közben újabb hírek érkeznek: a terroristák minden túszt kiengedtek a szállodából, kivéve az ott tartózkodó 22 amerikait.

Érkezik Dickie, és kiselőadást tart egy lehetséges alelnök-jelöltről, merthogy az még mindig nincs, és az elnöknőnek ezt is meg kéne oldania a születésnap és a terroristák mellett. Bauer-papa is feltűnik végre, most a feleségével beszélget a készülő kampányról a Ház folyosóján. A házelnök senkiben sem bízik, nem akarja, hogy a kampánya a fókuszcsoportokról meg a felmérésekről szóljon, egy dologra vágyik csak, hogy ő legyen az egész középpontjában. Érkezik hozzá az egyszer már látott hörcsögfejű politikai tanácsadó, ő is szívesen vezetné a kampányt, de többen is felajánlkoznak mostanság. A hörcsögfejű szerint egy út van: az elnöknőt el kell pusztítani, mint politikai alternatívát. Na, ezek szerint az öreg is megkapja majd a maga Dickie-jét.

Az elnöknő és a stáb tévét néznek, élő egyenes adásban mutatják a szállodát, ahonnan hirtelen kilökdösnek egy amerikai túszt, de a mögötte érkező terrorista minden előzmény nélkül egyszerűen lelövi hátulról. Majd közli, hogy a törökök nem teljesítik a követeléseiket (politikai foglyaik szabadon bocsátását), akkor két óránként kivégeznek egy amerikait. Mackenzie Allen kénytelen újabb tervet kidolgozni a tanácsadóival, és egyelőre csak addig jutnak, hogy talán majd megkérik a miniszterelnököt, hogy engedje szabadon a foglyokat. Az ürge bele is egyezik ebbe, mint lehetséges alternatíva, de fenntartja, hogy ekkor közölnie kell majd a sajtóval, hogy az USA kérésére engedte szabadon a foglyokat. Viszont úgy tűnik, ez az egész csak időhúzás, mert egy amerikai elitkommandó már úton van a helyszín felé, és az ő feladatuk lesz a túszok kiszabadítása.

Bauer-papa és szöszi is erről beszélnek, a múltkori sikeres nap után most is mindenki a házelnök véleményére kíváncsi a törökországi helyzet kapcsán. Ő persze örül, hogy az elnöknő felhatalmazta a tárgyalásra a miniszterelnököt, mert ez is az ő malmára hajthatja a vizet. Az elnöknő ekkor már az eddig készen álló kilenc kommandós életrajzait nézegeti. Lehet, hogy baj lehet abból, ha csak ekkora létszámban küldi be őket, viszont mire megérkeznének a társaik, már letelne a következő két óra, és az még egy túsz életébe kerülhet. Így végül csökkentett létszámban is beküldi őket, lesz ami lesz. Nem sokkal ezután, de még az akció kezdete előtt Mackenzie Allen hirtelen felajánlja az alelnöki posztot a saját kabinetfőnökének, s bár Jim szívesen keresgetné még az állát egy darabig a meglepetéstől, nem jut rá idő, ugyanis időközben elindul a kommandós akció. A válságteremben a kiválasztottak élő rádióközvetítést hallgatnak a támadásról, s úgy tűnik, egy perc alatt minden rendbe jött, a túszok élnek, a kommandósok is, a terroristák már nem. Illetve kettő mégis, mert hirtelen újabb csatazaj hallatszik, s csak percekkel később derül ki, hogy a katonák nem vettek észre két terroristát, akik kifelé menet meg is támadták őket. Az egyikre bomba volt erősítve, ami fel is robbant, s bár a kommandó parancsnoka megpróbálta felfogni a detonációt a saját testével, több amerikai így is életét vesztette. A válságteremben néma csend.

Bauer-papa és kedves neje még mindig a kampányról hablatyolnak. Nekem úgy tűnik, az öreg fél a megmérettetéstől, és lehet, hogy nem fog indulni végül, mert nagyon mellébeszél. Telefonon azért még ő is felköszönti az elnöknőt, akihez rögtön ezután a gyerekei érkeznek. Még is csak vettek valami könyvet neki, és ezt ő jól megkönnyezi, majd indulna a kis család egy közös pizzázásra, de az étkezőben pizza helyett egy rakás vendég várja őket. Apu meglepetéspartit szervezett anyunak, itt van minden régi barát, kolléga és még a családtagok is. Az elnöknő próbálja elengedni magát, és szórakozni kicsit a régiekkel, de Vince persze innen is elrángatja, hiszen még fontos feladat vár rá: végig kell hívni az akcióban elhunytak hozzátartozóit. Jah, Beccáról meg kiderül, hogy hetek óta egy olyan pasival chatel látatlanban, aki Bauer-papa közvetlen stábjához tartozik, de hogy ebből lesz-e még valami a hátralévő egyetlen epizódban, az csak jövő héten derül majd ki.

Címkék: az elnöknő
komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gabba 2008.05.20. 14:09:38

Ez a rész se volt rossz, azon meg én is jól szórakoztam, hogy az öreg Templeton még mindig lebegteti az indulását. Lehet, hogy tényleg megrettent és elég volt az egynapos elnökség?

nyomasek_bobo · http://sopron.e-cafe.hu 2008.05.20. 16:02:32

Kabinetfőnökből alelnök? Olyan deja vu-m van..
süti beállítások módosítása