Miközben lepuffantanak egy feldühödött férjet, Starkéknál áll a bál, mert a jó öreg Sebastian a múltkori epizód Wayne-je miatt a szokottnál is keményebb feltételekkel engedi csak el otthonról Julie-t. Az egyik ilyen, hogy Isaac elkíséri még a mosdóba is, hiszen ettől a Wayne-től bármi kitelik… Na de a hetiügy érdekesebb, már csak azért is, mert egy kommentelőnknek hála már tudjuk, mikor tér vissza Wayne – és az nem ez az epizód.

Az áldozat Brandon Crawford, helyi gazdagcsávó, akinek nem sok rajongója akadt a városban; az ügyészség is többször vizsgálódott nála, de egyszer sem sikerült megfogni, pedig. A fia tizenhat éves, a második felesége múlt hónapban költözött ki, a házban behatolásnak semmi nyoma. Nem úgy tűnik, mintha Starkot megrázná a dolog, neki sem lehetett kedvence a fickó. Az egyik legfőbb gyanúsított persze a már kiköltözött, de még nem ex feleség, akinek érdekében állt volna működtetni ezt a házasságot, mert amíg nem jutottak túl az ötödik házassági évfordulón, addig egy fityinget sem láthat a vagyonból.

A másik gyanúsított Dylan Crawford, az ifjú örökös, aki az apja utasítására otthagyta a rajzszakkört, pedig olyan tehetséges művész, hogy a csini tanárnő oda-vissza van érte meg a krétarajzaiért. Ezek már fontosabb infók, főleg, mert az epizód úgy indult, hogy Brandon besétált a házba, ahol valaki egy csajról rajzolt éppen aktot fekete krétával. És a tetthelyen persze találtak egy krétát. A másik szál a Wayne miatti aggódás, illetve Julie és Jessica egymástól független pampogása Starknak, hogy milyen kimerült és agyonhajszolt, vegyen már ki egy kis szabadságot. Ezt pont az a lány mondja, aki időről időre ronda balhékba keveri magát, aztán aggódhat érte a fater, meg az a főnökasszony, aki leosztja Starkra ezt a mostani ügyet is. Ellentmondást látok, vagy csak a női észjárásról van szó? Emellett okoz némi konfliktust, hogy Stark felbérel egy magánnyomozót Julie kísérgetésére, és a fickó kicsit túljátssza a szerepét. Képzeljük csak egy tinilány helyébe magunkat, tényleg roppant kínos a dolog.

Közben megint a képbe kerül a majdnem ex, Sonja, mert házkutatási engedélyt kréták alapján nem sikerül kicsikarni, ő viszont még oda van bejelentve, ezért engedélyezheti nyugodtan. Meg is teszi Stark csibészes vigyoráért, a házban pedig elő is kerül a rajzfüzet, hiányzó lapokkal és vérnyomokkal, meg Dylan egy félcsizmája, ami pontosan passzol azokhoz a nyomokhoz, melyeket időközben az eldobott, de meglelt lőfegyver mellett talált a rendőrség.

Na igen ám, csakhogy előkerül 264 e-mail a rajztanárnő és Dylan között, és ha szexről nem is szólnak, Ellie asszony bőszen írogat benne olyanokat a srácnak, hogy szeretné átölelni és helyrehozni mindent. A magyarázat: ő csak meg akarta vigasztalni Dylant, hisz mégiscsak meghalt az apja! Nem akart ő semmi rosszat, a fiú egyszerűen csak egy tehetség tanítvány. Hát igen, tizenhat évesen általában még van mit tanulni…

Féltávnál járunk, jön az első vallomás: a srác beadja a derekát, és Ellie-re ken mindent. Ott voltak náluk, aktot rajzolt a nőről, amikor az apja befutott és ordibálni kezdett. Ellie megijedt és kirohant, de rögtön vissza is jött, és az apjára szegezte a fegyvert. Persze nem akarta ő meghúzni, csak a vén Crawford nagyon kiabált, ő pedig megijedt és BUMM, kész is a gyilkosság. Ellie viszont mindent tagad, és mivel nincs független tanú, Jessica szerint Starknak lassítania kéne, mert így akár el is bukhatja az ügyet.

És mivel épphogy túl járunk az epizód felén, jön is a fordulat: amikor Dylan arról vall a bíróságon, hogy többször is lerajzolta és megdöngette a tanárnénit, csúnya önellentmondásokba keveredik, ráadásul képtelen válaszolni arra az egyszerű kérdésre, van-e valami különlegesség Ellie meztelen testén. Mondjuk egy sebhely vagy egy tetoválás, például az orbitális rózsavirág a derekán, amiről Dylan semmit sem tud. Hazudik a srác, egyértelmű.

Igen ám, de valamit akkor is rajzolnia kellett, és rá is engednek egy specialistát a rajzfüzetre, hátha talál valamit. És hát persze, különben itt lenne vége az ügynek: a rajzfüzet egy üres lapján ott van az átnyomat, amiből sikerül rekonstruálni a kitépett lapra készült rajzot. És kit ábrázolt? Hát Sonja Crawfordot, a majdnem ex bombázót, aki rosszabb pillanataiban Paris Hiltonra hasonlít. Úgy tűnik, Dylan a rajztanárnő helyett a mostohaanyját dugta. Hab a tortán, hogy Sonjának az évfordulóra vonatkozó állítása sem igaz, soha nem írták ugyanis alá a vonatkozó papírokat, szóval volt indíték: ha kinyírja a pasast, övé a fiú és a sokmillió dollár.

Jessica megint óva inti Starkot, hogy sziklaszilárd bizonyítékok híján bíróság elé vigye az ügyet, Stark meg a maga nyelvére fordítja a dolgot: tegyen meg minden, akár törvénytelen lépést is, csak hogy ki ne csússzon a csaj a keze közül. Ennek érdekében dutyiban kell még tartani Ellie-t, Sonja hadd érezze biztonságban magát. Az asszisztensei figyelmeztetik, hogy ez nem túl jó ötlet, és ők is arról pampognak, hogy Stark még nem tette túl magát a múltkori Wayne-ügyön, jobb lenne, ha lassítana kicsit. Stark erre elküldi őket a fenébe, hagyják már őt békén, csak rács mögött akarja tudni a gyilkost, olyan nagy dolog ez?

Közel az epiód vége, kell az utolsó fordulat: Sonját megidézik tanúnak, Stark viszont nem meghallgatni, hanem csőbe húzni akarja, és sikerül is, mert Raina időközben előásott egy mágneskártya-kulcsot egy San Diego-i motelből, amin tárolva van Sonja hitelkártya-száma, meg azt a fickót, aki eladta a gyilkos fegyvert egy nőnek, véletlenül pont San Diegóban. Persze felismeri Sonját, épp csak Stark túllő a célon, és a bíró többszöri felszólítása ellenére sem hagyja abba Sonja faggatását. Szabálytalan a dolog, ez nem a csaj tárgyalása: mikor Stark csak azért sem áll le, a bíró végül letartóztattatja.

Amíg Stark dutyiban tölti az éjszakát, Julie kacérkodik a védelmére kirendelt magánnyomozóval, Jessica pedig lezavarja az alkudozást Sonjával és Dylannel. Dylan, aki végül meghúzta a ravaszt, 15 évet melegedhet a sitten, Sonja, aki az egészet megszervezte és elcsábította a srácot, 25 évet kap, és legyen boldog, hogy Jessica eltekint a halálbüntetéstől. Az elengedett Ellie-nek meg a bekasznizott Stark megígéri, hogy amint kiszabadul, telefonál az érdekében, hogy ott kapjon munkát, ahol csak akar.

Jövő héten pedig meglátjuk, lesz-e valami a románcból a magánnyomozó és Julie között, és hogy mit reagál Stark a dologra.