A fülemüle avagy csalogány szócska, amit Sonia Braga elsuttogott oly gyanúsan Vaughn fülébe a főszereplője ennek az epizódnak, legalábbis a címből erre gondolunk, de az is lehet, hogy szimplán csak egy ornitológus fog 43 percen keresztül természetfilmeket vetíteni. Nem fog, Washingtonnal nyitunk, ahol Vaughn a CIA épületében kószál, a fater emlékére emelt csillagot nézegetve. Álmodunk, még jó, az ember egy ilyen helyen nem áll neki két kézzel kikaparni a már említett csillagot, pedig Vaughn pont itt keresi a csalogányt/fülemülét/kitudjamit. A rémálomnak ott van vége, hogy a csillag lakója megunja a kapirgálást, és kinyúl, hogy megrázza Vaughnt, mint Krisztus a vargát. Vaughn csuromvizesen ébred Syd mellett, minden a legnagyobb rendben.
Szibéria, isten háta mögötti atomreaktor, az Alias-írók másik kedvelt helyszíne, ha titokzatos kísérletek folytatásáról van szó. Egy faszit beinjekcióznak valamivel, otthagyják egy teremben, amit jól rázárnak, aztán beindítják a reaktort, és két nagyon gyanús alak kezdi figyelni a csávót, hogy akkor most mit is fog csinálni. Az előttük levő pulton gombok, meg egy monitor, rajta felirat oroszul: csalogány/fülemüle, hoppácsak. A piros gomb megnyomása után az ekkorra már az életéért könyörgő csávó arca elkezd kajakra lerohadni, egy jobb B-kategóriás horrorra emlékeztet a dolog, kicsit nevettünk is. A tesztalany kibírja röhögés nélkül, viszont nagyon kiabál. A végén az orosz tesztfőnök megunja a dolgot, és egy zöld gombbal leállítja a kísérletet, emberünk odabent teljesen halott (vagy csak úgy tűnik), lehet ez volt a cél. Na, ezt tudja a csalogány/fülemüle, amibe a másik gyanús alak pénzt fektetett, fene az ízlését.