Magyar címet nem ír a port.hu, el sem tudom képzelni minek fordították, de a webkettő korában ez már csak átmeneti kínzó kérdés, mert majd meg tetszenek kommentelni jól, és akkor mindenki örülni fog. Ott hagytuk abba, hogy tudjuk ki River (legalábbis azt hisszük), a Serenity elmenekült a Harácsolók elől, és Mal összevonta a szemöldökét (ezt még jó sokszor láthatjuk). Önfeledten mulatozó kocsmai népség a jövőben című jelenettel nyitunk, szakadt kovbojok és feslett nőcskék egy lebujban ropják a bendzsó hangjaira, egy sarokasztalnál Mal, Zoe és Jayne játszik a Jövőben Népszerű Táblás Játékkal, illetve Jayne csak nézi, mert ő izomagy. Mal titokban egy papírost kap az arra sasszézó táncosnőtől, Stirlitz kommunikált utoljára így a baráti ügynökökkel.

Az Egyesülés Napja van, ami sokkal kevésbé szexuális töltetű, mint a név sugallná, ma ünneplik a Szövetség bolygóegyesítési politikájának évfodulóját vagy mit, és ezt egy rezidens kopasz alkoholista hozza a nagyérdemű tudomására, aki dűlöngél, tehát részeg. Mal összevonja a szemöldökét, ebből akár még lövöldözés is lehet. Kínaiul rendel italt a pultnál, és nem iszik a Szövetségre, ráadásul barna kabát van rajta, ami miatt a kopasz jól megsérti, gyáva vagy te, barátom. Zoe meg leüti, nem kell pofázni és kész, de a kopasznak vannak barátai a kocsmában, klasszius western-balhé van készülőben.

Megkértük egyik viccesen kommentelő olvasónkat, zaphodot, hogy írjon egy hogyvoltot a Vészhelyzet első epizódjából, ő megtette, mi pedig leközöljük. Nem ígérjük, hogy ebből rendszer lesz, de attól még tessék kommentelni lelkesen. Nekünk tetszett.

Green dokival nyitunk, két nagy talpat látunk, jó kezdet. Felébresztik, morog, alig lát ki a fejéből, de megy, mert Dougról van szó. Doug, aki Ross doki részeg mint a csap, szörnyű frizurája és rettenetes nyakkendője van, kis izlésficam befigyel. Green (akinek itt még csomó haja van) az ügyeletes doki, kicsit hunyna még, de máris 6:30, kezdődik a nap. Benton a szinen, tévében tömegbaleseteznek, jön az őrület, felkészülni, ömleni fog a vér, 12 sebesült, sziréna, mellkast pumpáló mentős. Átemelés, hordágyról vizsgálóasztalra, mindig ezzel kezdik. Azt nem értem, hogy kimerevített nyakkal hozzák be a sebesülteket, mert mi van ha épp gerinsérülés van, aztán meg rángatják őket egyik ágyról a másikra. Az nem árt a gerincsérülésnek vajon?

Doug józan, Holly meg itt még kövér, mennyivel jobban néz ki. Ross dokit hamar rendbehozta az infúzió már beteg közelébe is engedik. Mondjuk jó szaga nem lehet, ha előző este tényleg annyit ivott, mint azt sejtjük. Lehányja vérrel egy öreg nő, ez már csak egy ilyen vidám sorozat, ne vacsizzunk a nézése közben inkább. Bentonhoz ugrás, műtétet akarna magának szakítani, de beszól neki az egyik chief, hogy ne álmodozz faszikám, csuszti kis gyakornok vagy te még ehhez. Benton néz bután (ezt egyébként gyakran és magas fokon műveli). A vérhányós öregasszonyt Benton is megvizsgálja, hol lehetne felvágni, trancsírozni kicsit, leáll neki a szive (mármint a vérhányósé), kiütik, él, dobog. Azért amilyen dumákat itt megeresztenek, attól lassul a vérkeringésünk: "Kellesz nekünk", "Ne add fel". muhaha

Az előző részben Tommy ivott, depressziós volt, a családját hiányolta, öngyilkosság szélére került és vissza akar menni a kis csapatához. Most azzal kezdünk, hogy éppen megbüntetik, és nem is először - amikor közli, hogy ő tűzoltó és neki JÁR a tilosban parkolás, a rendőr kiröhögi, hol van már 9/11, haver, nincs különleges bánásmód. Jerry és Lou próbálja rádumálni a főnököt, hogy vegye vissza Tommyt, de annak esze ágában sincs, az kéne még csak, hogy megint itt legyen az az alkoholista. Már nem iszik, mondja Jerry, két napja. Muhaha.

Tommy közben az unalom tűzoltóállomásán szunyókál, mi van itt, miért nem ég már valami? Egy ilyen tűzoltónak a tétlenség a legrosszabb, erre mivel próbálják felrázni? Az új csapatának van egy férfikórusa, és azt akarják, hogy énekeljen. Komolyan. Tommy válasza: felmegyek aludni egy kicsit, ti meg szopjátok körbe egymást. Janetékről semmi hír, Tommy az ideösszeomlás szélén. Sully közben beilleszkedett, mindent megfőz, mindenkivel rendes, és nem sodorja életveszélybe Francót.

Na kérem szépen ez az a rész, amitől én először tettem le a hajam. Valahogy így kéne sorozatot készíteni mindenkinek, gondoltam annak idején, és ezen most sem változtatunk. Ez. Kiváló. Volt. A Bennet-házban nyitunk, egy kicsit visszaugrottunk az időben, hogy kiderüljön mi is zajlott a házban a család hazaérkezése előtt. Ted és Parkman közrendőr betörése, az zajlott. Ted megolvasztotta a kilincset (király) és így jutottak be, majd Parkman közrendőr aggódó tekintete láttán közli vele, hogy nem áll szándékában kinyírni Mr. Muggles-t, a világ regrondább kutyáját.

A két botcsinálta betörő a dolgozószoba felé veszi az irányt, ahol Parkman úgy dönt, hogy töltse le a vinyó tartalmát akinek hét anyja van, ő elviszi az egész gépet, oszt jónapot. Ted felhívja a figyelmét arra a tényre, hogy akár a Szemüveges Ember agyába is belenézhet, már ha úgy alakul, mert csak egyszerűbb. Tednek több esze van, mint a rendőrnek. Gáz van, megjönnek Bennették, és Ted Jack Bauer üzemmódba vált, legyen B-terv, mondja, ha a családját kínozzuk, majd beszél a SzE! Parkman, a családszerető nagy maci ezen kiakad, és egy kicsit vitatkoznak, de Ted terve csak jobb, mint a "kérdezzük meg a SzE-t a papírgyárban", így jöhet az előző rész zárójelenete, a pisztollyal érkező páros, és a túszejtés.

Megkésve, de törve nem. Direkt az adás napjára időzítve, hogy amúgy viszatekintőleg. A maival nem fogunk késni, ígérjük.

Ez az egyik olyan rész, ami azzal kezdődik, hogy House még nem cinikus, mogorva pöcs, hanem csak egy ember alsógatyában, akinek nagyon reggel van, és nagyon fáj. Merthogy House-t már megint elhagyta a neje, aki már egyszer elhagyta, ezért a szokásosnál is borostásabb és a szokásosnál is borongósabb. Ő azt hiszi, hogy a lába fáj, Wilson tudja, hogy az exneje hiányzik neki, és a fájdalom ugyebár csak pszichoszomatikus. És ezt mi is tudjuk, hiszen a kezdő képsorok alatt nem az izomsorvadásról, hanem a vágyról énekel Ryan Adams.

Mivel az RTL Klub heti két Harmadik Műszak epizódban gondolkodik, mi is két hogyvolttal jelentkezünk. Na, innentől kezdve ez az egyik kedvenc sorozatom, hiszen a Running Blind című akusztikus nótával nyitnak a Godsmacktől, aki ezt meglépi, azt szeretni kell. A képen közben Yokas meglehetősen nagy feje látszik, amint véres habokat vizionálva mereng az Élet Nagy Kérdésein, Cruz őrmesteren, késen, gonosz basszusgitároson. A kellemes muzsika mellé egy nyomozás részleteibe beavató jegyzőkönyv oldalait montírozzák a véres képek elé, Cruz ellen eljárás folyik, stb.

Ismét Yokas, a lakásban pityereg, és a gyerekek cuccait nézegeti szomorú bociszemekkel, ezek szerint a férje nem viccel, hanem elköltözött. Telefon csöng, Sasha az, a besúgó, és szeretne Yokasszal találkozni "csajok együtt pletykálnak és közben kiteregetik a szennyest" jelleggel, de Yokas nemet mond, mert elfogadta az előléptetést, és arra készül, vagy mi. Szar kifogás. Sasha kissé csalódott, mert nem jött össze a kis információgyűjtő expedíció, nem szimpatikus nekem ez a besúgólány, akármilyen szép is mosolya. Újabb telefon, ezúttal a százados: vigyázzon Sasha Cruzzal, mert veszélyes, még agyonvágja ha nem figyel.

Egy dolgot így előre nem árt letisztázni: a sorozat első öt évadát nem láttam, így ha valami apróságot nem értek, amihez kellene az elmúlt 110 rész ismerete, akkor tessék szépen majd felvilágosítani.

Naszóval ez az a sorozat, ami olyan, mint a cukrásziparban a diákcsemege (Debrecenben "bolyhos" néven ismert), azaz van benne minden, és az íze attól függ, hogy aznapra éppen mi került a mixtúrába nagyobb mennyiségben. A Harmadik műszak egy kalap alatt mutatja be a rendőrség/tűzoltóság/mentőség problémakörét, abból az alapállásból kiindulva, hogy egyenruha=jóember. Az előző részben meglehetősen véres körülmények között ismerkedtem meg a szereplőkkel, akik közül egyet javában műtöttek, Jack Bauer csaja terhes lett, a szipmatikus afroamerikai nem tud lőni, a Kiss bőgősét pedig agyonlőtte a egy nagydarab nő, miközben a szegény ember Angelina Jolie-ja csak nézett és csücsörített látványosan felfújt ajkaival.

Véres medencében nyitunk, az Angelina-klón levarázsolja a gonoszember kezéről a bilincset, hát igen, nem lenne egyszerú megmagyarázni a dolgot. Gene Simmons dublőre eközben látványosan fulladozik. Cruz nyomozó - mert így hívják - egy kést is behajít a vízbe, biztos jól jön majd a túlvilágon. A kérdés persze az, hogy az előző rész végén látott helikopter pilótája vajh nem fogja elkotyogni mi történt? Eh, mindegy, dráma van a medence partján, a nagydarab rendőrnő fikarcnyi megbánást sem mutat, pedig az I Was Made For Loving You című nótáért egy pofánvágás minimum kijárt Simmonsnak.

Naszóval ott hagytuk abba, hogy Mal rálel egy karikába tekert nőre a nyikhaj csomagjában, az ügynököt lefogták, Kaylee meg a műtőben, mert hasba lett lőve. Kapitányunk csak néz, amit megértünk, mert jónő fekszik a bőröndnek álcázott hűtőkamra szerű izében. A doki ideges, mert nem kellene felkelteni a csajt, akiről Mal azonnal azt feltételezi, hogy valami peremvilági perverz vénembernek szállítják kurvának, pedig nem: ő River, Simon húga, aki láthatóan elég rosszul ébred - mi sem éreznénk magunkat sokkal jobban, ha egy Samsonite-utódcég fémskatulyájából rángatnának elő minket pucéron.

Simon vesz egy nagy levegőt, és kitálal: ő nagyon okos ember, kiváló orvos volt, de Riverhez képest ez semmi, mert a csaj annyira okos, hogy csak na. Matek, zene, tánc, elméleti fizika - mindent tud, na. Simon arca szinte ragyog, miközben a húgról beszél, de aztán elkomorodik, mert eszébe jut a folytatás. 14 éves volt a lányka, amikor a kormány egy nagyon okos gyerekeknek fenntartott iskolájába bekerült, ahol mindenféle rossz történt vele. Segítségért folyamodott Simonhoz, aki lefizette az őröket, és kihozta a csajt - két év kínlódás után.