Kérem szépen, annyi elvarratlan szálat hagytak a levegőben az előző epizód végén, hogy joggal várhattunk volna válaszokat, de nem kaptunk - hiábba no, nem Sorkin írta a hetedik évadot, John Wells monnyon le. Josh és Donna romantikázik valahol - ez mennyire életszerű nem? Az jövendőbeli elnök jobbkeze, az az ember, aki mindet tud a belső körök működéséről, nem vesz részt az alelnök és a külügyminiszter kiválasztásában. Eh, mindegy.
Santosné hisztizik, nekem ennyi dolgom lesz jajistenem, ráadásul a gyerekek sem járhatnak iskolába Houstonba, és egyébként is, nem annyira egyszerű egy elnök feleségének az élete. Hát valahol nem tudom sajnálni, de mindegy. A drága magániskolák nem tetszenek a nép egyszerű gyermekéből a Fehér Ház lakójává avanzsált Santosnak és Helennek sem, még jó, tegyük tönkre egy állami iskola hétköznapjait, írassuk oda be a kölyköket, mert más sem hiányzik a fémdetektoros kapuk mellől, mint a Titkosszolgálat kétajtós szekrényre hajazó ügynökei.
Vinnick el akar indulni a négy év múlva esedékes választásokon, amitől Shelia csak azért nem kap röhögőgörcsöt, mert cseppet sem vicces. Sikerül lebeszélni, illetve Santos győzi meg a terv hiábavalóságáról azzal, hogy felajánlja neki: republikánus létére legyen a külügyminiszter, mert nemzetközi kapcsolatait ki kell használni a haza javára, stb. Előtte belengeti az alelnöki pozíciót is, de csak azért, hogy Al Bundy mindenképpen odakerülhessen a székbe. Kissé elhízott Ed O'Neill mióta nem Peggy főz (bruhaha) rá. Ma este már Josh is lesz, de sajnos már csak egy epizód a végéig.
Facebook kommentek